Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság (Művészettörténet - műemlékvédelem 5. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Az apátság régészeti feltárásának ismertetése - A XIV-XV. századi kolostor

vakmérrnűves és áttört dísszel. Ezek másik kályha darabjai, melyeket összefűz az előlapok képeinek finom megmunkálása, és a sötét zöld máz használata. A budai csempék között a fenti csoportból két példány található meg; a tartófigurás csempe, ahol felül mérműves nyílásokat alkalmaztak, és a griffet ábrázoló darab. A budai II. csoport műhelyét a nyéki királyi nyaraló közelében sikerült lokalizálni. E műhely fenállását 1420-30 közé helyezik. A csempéken sokat szereplő cseh oroszlán Zsigmond cseh királlyá koronázására utal. (1420) A vértesi két kályha is e dátumok közötti időben készült. Nagyon kevés példányt ismerünk ahhoz, hogy rekonstruálhassuk a kályhákat. A vértesszentkereszti anyag jól összetartozó csoportját képezik a királyt, a királynőt, valamint Zsigmond politikáját, hatalmi törekvéseit támogató világi földesurak címereit ábrázoló csempe. A budai V. csoport csempéivel tart kapcsolatot ez az anyag. Az egyszínű zöld máz használata mindkét helyen erre utal. Az egyik csempén a Ciliéi család címere szerepel (39. tábla, 1) körben a sárkánnyal övezve, a másikon a Garai család címere látható, címerpajzsban (39. tábla, 2). Két töredéken a királyi pár, Ciliéi Borbála (39. tábla 3) és Zsigmond alakja kapott helyet. Nem véletlen hogy e csempéken a címerek egy kályhán és együttesen a király címerével fordulnak eló. Garai Miklós nádor (14021433), 1401-ben a király trónját mentette meg. Az uralkodó elhalmozta kegyeivel. Elete végén 13 várat és számtalan uradalmat bírt. Ciliéi Hermann a német-római birodalom grófja, és 1405 óta a király apósa. Másik lányát Garai vette el 1401-ben. Hatalmas birtokai voltak és az ország kormányzásában is fontos szerepet játszott. Jelentós főurak voltak még e korszakban Stiborici Stibor, Ozorai Pipó, Eberhard zágrábi és váradi püs»! 173 A budai anyagban a Cillei-címeres és a királyt ábrázoló darabok szerepelnek de az utóbbi eltér a vértesi darabtól.

174 A siklósi vár kutatása során került eló egy Garai-címeres zöldmázas példány, és az ozorai várban egy zöld mázas Cillei-címeres darab.

175 A vértesi kályha negatívjainak készítője a szűkebb udvari környezethez tartozó főemberek címereit örökítette meg. Ez a kályha stílusban hasonló a budaihoz, de más; annak egy változata. Készítését 1423-33 közé tesszük.

176 A magyar anyagban ismeretlen az a három csempe, amelyet a következőkben mutatunk be. A két első kívül zöld mázas, a harmadik mázatlan. Az első zöldmázas csempén szimbolikus ábrázolás látható. (41. tábla, 1) A dús levelekkel mintázott életfára, mint Krisztus szimbólumára, a bűnt megtestesítő kígyók támadnak. Az ábrázolt motívumot a román művészet a templomok plasztikai díszítésekor alkalmazta. Az újudvari timpanonon az életfára a kentaur és az összefonódó kígyópár támad. A vértesi csempén az ősi motívum ismét feltűnik, de vallási tartalma kevésbé hangsúlyos; az ábrázoláson inkább díszítő jellege érződik. A kígyók fejére a mester liliomos koronát helyezett. A kígyó középkori heraldikánk leggyakoribb címerképe. A Garai-család címerében szerepel a koronás kígyó, szájában az országalmát tartja. A második csempén az egyfejű sas ábrázolása hangsúlyozottan jelenik meg; a csempe alján címerpajzsba zárva látjuk. Az oldalt ábrázolt lepel nyoma arra utal, hogy felette sisak lehetett. Felül méltóságos tartásban ismét a koronás sas áll, amelynek megmunkálása gazdag plasztikus (41. tábla 2). Az önnálóan ábrázolt egyfejű sas már Zsigmond római királlyá koronázására utal (1410-1411). A két csempe egy kályha sokszögletű felső részéhez tartozott. Anyaguk, mázuk és a megmintázás magas foka utal erre. Több részlet - például a sas koronája - arra mutat, hogy a budai IV. csoport műhelyének készítménye lehet, - az 1420-as évek végén készült nyéki kályhák lebontása után. A vértesi anyagban egyedüli kiegészíthető mázatlan példány a kályha felső testéhez tartozó dongáshátú címeres csempe. A magyar pólyákkal és cseh oroszlánnal négyeit cí-