Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság (Művészettörténet - műemlékvédelem 5. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Az apátság régészeti feltárásának ismertetése - A XIV-XV. századi kolostor

csempéket alkalmaztak. A kályha alsó része felett a szögletes test emelkedett, amelyet felül díszes, főleg építészeti elemeket utánzó csempék koronáztak. A vértesi Nagy Lajos-kori kályhákat négy csempetípus képviseli. E csempék két kályhára utalnak Az egyik mázatlan csempékből épült fel. Egy, a kályha szögletes felső testéhez tartozott példány ismeretes és kegészítethető volt. (37. tábla, 1.) A csempe tükrében lévő ábrázolás témája heraldikus. Kettős kereszt címerpajzsba foglalva, felette jobbra néző sisak nyílással. A sisaktakaró felett Anjpu-liliomos korona emelkedik majd efelett ismét kettős kereszt látható.

154 A kettős kereszt címerpajzsba foglalva az ország címereként IV. Béla krály tatárjárás előtti pecsétjén tűnik fel.

155 Károly Róbertig krályaink ezt használták pecsétjeiken. Nagy Lajos 1363-ban készül, haláláig használt második pecsétje egyik oldalán a trónon ülő krály mellett, címerpajzsba foglalt kettős kereszt látható.

156 Nagy Lajos-kori kályhák több példánya ismeretes a budai és visegrádi palotából. A vértesi csempe a budai III. csoport 3. típusába sorolt csempéhez áll közel. Itt az Anjouk címerét találjuk de a csöbörsisak felett a koronából knövő, szájában patkót tartó struccfej két toll között áll. A vértesi csempe a harmadik csoport műhelyének munkáihoz hasonlatos, de más mester műve. Analógiáját találjuk még a diósgyőri várban; ez zöldmázas darab, címerpajzsba foglalt kettőskereszt szerepel a csempe tükrében.

158 A várgesztesi vár régészeti anyagában is szerepel egy Nagy Lajos címerét ábrázoló töredék

159 A kályha a kolostor refektóriumában állhatott. A címeres díszítés utal a krályi megrendelésre. A király a kályhát, mint patrónus adományozhatta a monostornak. Készítési idejét az analógiák alapján 1370-82 közötti időre tehetjük.

160 A másik Nagy Lajos korabeli kályha három csempe példányát ismerjük amelyek fűzöld, sárgászöld, barna mázzal készültek.

161 (40. tábla, 1-3) Témájuk a lovagvilág felfogását, eszményét tükrözik. Az egyiken a kedvelt lovagszentet Szt. Györgyöt, a másikon vadászjelenetet ábrázoltak A szent lovon ül, a sárkány egy részlete látszik az egyik töredéken. Egy másik darabon, növényi háttér között felemelt kar utal a krályleányra, amely több csempén feltűnik. A csempe analógiáját a budai anyagban néhány sárga mázas töredék képviseli.

162 A vadászjelenetes csempe két darabja ismeretes; két álló alak között patás állat. Az egyik bárdot tart kezében. Analóg darabját a budai anyagban nem találjuk de az I. csoport anyagában több vadászjelenetet ábrázoló csempetöredék szerepel. A 3. típus kegészíthető csempetükrét vakmérmúves díszítmény tölti k. Hozzá közeli darab a várpalotai vár leletanyagában került elő.

164 A tárgyalt három csempetípus a kályha alsó testéhez tartozott. A 2-3., azonos nagyságú típus mérete rekonstruálható. A csempék anyaga azonos. Az 1-3. típusnál a mázfelületen, technikai okokból buborékok jelennek meg. Az első két csempét a témájuk is összekapcsolja. Szt. Györgynek nagy kultusza volt a XIV. században; vadászszentként is tisztelték. A harmadik csempét technikai okok miatt (máz, anyag méret) kapcsoltuk feltételesen e XIV. század utolsó negyedében készült kályhához, amely korban a másik kályhát megelőzhette. A régészeti feltárás során, több kályhához kapcsolható, nagy Zsigmond-kori csempeanyagot tártunk fel a kolostor észak oldalán fekvő szemétlerakóban és a kolostor keleti fala melletti feltöltésben. A XV. század derekán, a pusztuló kolostorban még Zsigmondkori kályha állhatott. E következtetést arra alapozzuk h°gy e korszakban egy időre elnéptelenedik a kolostor. A XV. század utolsó negyedében végzett átalak'tási munkák során bonthatták le az utolsó düledező kályhát, amelynek anyagát a keleti oldalon terepkegyenlítésre használták fel. A vértesi Zsigmond-kori kályhák - amint erre az analóg darabok egyértelműen utalnak -, szintén budai fazekasműhelyek készítményei. Az anyagban öt műhely készítmé-