Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság (Művészettörténet - műemlékvédelem 5. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Adatok az apátság kutatástörténetéhez

Az ásatási munkát kutatóárkokkal és szelvényhálózatos beosztás alapján végeztük. (2. rajz, lásd külön mellékletben!) Az apátsági templom teljes belső - és külső részét szelvényekkel a bolygatatlan talajszintig feltártuk. A templomtól északra fekvő területen a felső törmelékdombot a járószintig lehordattuk a szint alatti rétegeket azonban csak egyes felvett pontokon szondázhattuk. A szelvényhálózatos feltárás lehetőségeket nyújtott a lehullott és a kutatás során előkerült faragványok helyének pontos rögzítésére. Ez elsősorban az apátsági templom területén vált lényegessé, mert az anastylózisos helyreállítás fontos előfeltételét képezte.

49 Sok lényeges dolgot elárultak az alapozási-, a szint- és rétegviszonyok vizsgálata. Az egyes építészeti periódusok szétválasztása a kolostor területén grafikai módszerekkel vált lehetségessé. Számos rétegrajz készült, amelyből az előkerülő leletanyag alapján a pusztulási rétegeket különválaszthattuk. A munka során a szerzetesi templom temetkezéseit feltártuk de a kolostor kerengőjében, valamint a korai templom több pontján már nem volt lehetőségünk ezek teljes feltárására. Feltételezzük hogy a korai udvarhely az árok túlsó oldalán, az egyházi területtől északra helyezkedett el, de az itt húzódó erdő védettsége miatt még szondázó kutatását sem végezhettük el. Az előkerülő építészeti maradványok és különösen az értékes román kori faragottkőanyag a művészettörténészek körében nagy érdeklődést keltett. Számos feldolgozásban utalnak a romra és a kőanyagra. Az apátsági templom feldolgozásánál foglalkozunk értékelő megfigyeléseikkel. E feldolgozás az első nagyobb összefoglaló munka, amely régészeti szempontból értékeli és adja közre az anyagot. Tárgyalásánál nem a feltárás menete szerint, hanem kronológiai sorrendben haladunk. A munka végén foglaljuk össze a történeti adatokat és az apátság építéstörténetét.