Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság (Művészettörténet - műemlékvédelem 5. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Jegyzetek

és támogatta mindvégig Entz Géza és Dercsényi Dezső. A kőszobrászati kérdésekben közreműködött Szakáll Ernő és Kőfalvi Imre restaurátorok. A fényképfelvételeket készítette Király György Mihalik Tamás, a felméréseket és rajzokat Komjáthyné, Kremnicsán Ilona, Busi György, Koppány Tiborné, Plank Ibolya, Kovács Anikó, Déry Attila né. A hatalmas faragottkőanyag felmérésén azOMF Építészeti Osztály tervezőinek külön csoportja dolgozott A helyreállítási munkálatok jelenleg is folyamatban vannak Nagy János technikus irányításával. 49 A. Kozák Éva., A vértesszentkereszti román kori templom feltárása. AÉ (1970) 2. 272-290. Művészet 1979. május 12-14. - Sedlmayr J., A vértesszentkereszti apátsági templom építészeti koncepciója. AÉ (1970) 2. 291-300. Az azóta elhunyt Kovács László tanító 7 db faragottkövet, a székesfehérvári múzeum 1 db (nyugati kapu alakos faragványa), a Kuny Domokos Múzeum 52 db faragott részletet adott át az építkezéshez. A dadi, szendi és pusztavámi templomokból terveztük a faragottkövek kiemelését, de ezeket a templomokat közben tatarozták, és ma már kiemelésük és helyük pótlása anyagilag megoldhatatlan. így a templom tervezett kiépítésének mértékét is csökkenteni kellett. 50 A templom teljes külső h.: 16,5; hajó h.: 12,7 m; a hajó sz.: 9,2 m; szentély: 5,2x3,6 m. A kutatásnál a mérési alapszintünk 0,00, a XIII. századi apátsági templom északi román bejáratának küszöbszintje. Feldolgozás a templomról: M. Kozák É., A vértesszentkereszti egyenes szentélyzáródású templom. Építés-Építészettudomány XV. (1983) 311-326. 51 A balatonszőlősi román kori templom kutatásánál hasonlót figyelt meg László Csaba. Ott is nem egyenletesen ugrik vissza az alap, a templom különböző pontján más-más mértékben. Beugró alapozást figyelt meg a Nagykáta-Kenderhalmon feltárt Árpád-kori templomnál Dinnyés István. Régészeti Füzetek N.o. 36. 1983, 82. 52 Marosi Ernő a tatai, Kuny Domokos Múzeumban őrzött két féloszlopfőt a korai templomunkhoz kötötte, és a dömösi 1107-ben felszentelt Szt. Margit templomának két oszlopfőjével hozta kapcsolatba. - Marosi E., Magyarországi művészet a 12-13 században. Tört. Szemle 1 (1980) 182. - Felvetése, mint ezt láthatjuk hibás volt. A két kő a dömösi altemplomhoz tartozik, és ide azokat visszaépítették. 53 A kápolna külső méretei: teljes h.: 6 m, hajó h.: 4,5 m, szentély sugara: 2,2 m. 54 Valter I., 1982, 195, 5, 37, 39. kép. Patkóíves szentélyű templomokról: Valter I., Az ácsi református templom feltárása. AÉ (1963) 2, 282-289. Több XII. századi falusi templom analógiáját közli a Felvidékről. 55 A sírokaz alaprajzon 88-123 közötti számokat viselik. A kutatás a XIII. századi szerzetesi templomnál kezdődött. A feltárt síranyag antropológiai vizsgálata nem történt meg. 56 Méri I., Árpád-kori népi építészetünk feltárt emlékei Orosháza határában. Régészeti Füzetek, Ser. II. 12. 26-27. I. tábla, 3. Hasonló sírok kerültek elő a gellértegyházai Árpád-kori temetőben írja a szerző. Ez a jelenség országszerte általános templom körüli temetőiknél. 57 Régészeti Füzetek N.o. 16, 1963, Módi Gy. - Gazdapusztai Gy. leletmentése. 58 Kralovánszky A., Adatok az ún. S végű hajkarika kialakulásának és időrendjének kérdéséhez. AÉ (1957) 2. 178-184. - Mesterházy K., Köznépi ékszerek nemesfém változatai arany S végű hajkarikák. Alba Regia (1983) XX. 143-151. 59 Török Gy, Die Bewohner von Halimba im 10 und 11 Hajrhundert. Arch. Hung. XXXIX (1962) 100-101. 60 Bakay K, 1975, 204. 61 Magyar K, 1984, 170-173, 6; 10. kép, 3,5; 15-16. kép. 62 Módy Gy, 1979, 18. - Módy Gy. - Kozák K., 1972-75, 95. 63 T. Juhász I., 1974, 217. - Régészeti Füzetek N.o. 24. 1971, 77-78. 64 Régészeti füzetek N.o. 35. 1982. 111. Lovag Zsuzsa ásatása. 65 Régészeti Füzetek N.o. 35. 1982. 87. H. Gyürky Katalin ásatása. - 1969. 21. 73 Kozák Károly ásatása. - 1979. N.o. 32. 86. Valter Ilona ásatása. 66 Régészeti Füzetek N.o. 25.1972. 70-71. Bóna István ásatása. 67 Wenzel G., Árpádkori új okmánytár. Pest, 1860. 1/6. 58-59. 68 Csemegi J., A középkori építészet szerkesztési módszerei. (A magyar művészettörténeti munkaközösség évkönyve. 1953.) Bp, 1954, 15-24. - Marosi E., Die Anfänge der Gótik in Ungarn. Bp, 1984, XXXIII. tábla. Az alaprajz a templomról erősen pontatlan. 69 A kőbányákról, kófaragásról megjelent tanulmány: Kőfalvi I., Kőfaragókról és kőbányákról. Építés-Építészettudomány. XII (1984) 246, 8-9. kép. 70 Szentpétery I., Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. I. Bp, 1923, 317, 103-104. 71 A toronykérdésről a megjelent szakirodalomban különböző vélemények alakultak ki. Rómer Flóris utal arra, hogy semmi nyomát nem találja a tornyoknak, ezen a véleményen van Nácz