Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Mendele Ferenc: Csempeszkopács középkori temploma

8. kép A szentély és a templomhajó párkányainak kapcsolata délkeletről; OMvH Fotótár, 87.594. neg. Mihalik Tamás felvétele járószint feltárására is csak módjával vállalkozhattunk. A hajó félköríves záródású, délre néző résablakainál végeztünk csak részbeni feltárást, amelynek során bebizonyosodott, hogv itt eredetileg is csak két ablak világította meg a templomhajót, és ablakainak falazott kávája is egyértelműen az eredeti nyerstégla architektúrára utal. A toronyban végzett falkutatás (déli bejárat, a hajó felé nyíló átjáró későbbi kialakítása stb.) azt igazolta, hogy az alsó három szintet dongaboltozat fedte. (A második szint fölötti boltozat még ma is áll.) A torony és a hajó között közvetlen vizuális és funkcionális kapcsolat csak a fenti dongaboltozat fölött volt. A toron}' harmadik és negyedik szintjéről alacsony és keskeny záródású ajtó nyílt keleti irányba. Az alsó nyílás ma is nyitott, a legfelső ajtó a kutatás során került elő. Ez az ajtónyílás a tetőtérben csak derékmagasságig ér. (A kutatás során fellelt nyomok alapján bizonyos, hogy a templomhajó és a szentély eredetileg is a most kialakított hajlásszöggel épült.) A hajó ereszpárkányának (bár a fogsorok felett később falazott három téglasort találtunk) a helyreállítás során kialakított megoldása alapvetően nem tért - térhetett - el az eredetitől. A falkutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy feltárta a torony ikerablakainak, az. ezt tagoló oszlopoknak eddig ismeretlen, egyedi értékű, középkori lábazatait. (9-10. kép) Az öt oszloptörzs alatt (a cca. 30-40 cm magas, utólagos felfalazást