Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Mendele Ferenc: Csempeszkopács középkori temploma
9. kép A toronytest ikerablakának lábazata, nyugati oldal, felülről a második ablak; Mihalik Tamás (OMvH) felvétele 10. kép A torony déli alsó ikerablakának felmérési rajza elbontva) jó állapotban lévő, kőből faragott, középkori lábazatok kerültek elő, sőt a keleti, félköríves záródású, keskeny ablakban is egy hasonlóan gazdagon faragott lábazatot tártunk fel. A lábazatok épen maradt faragásai arra utalnak, hogy a részbeni befalazás nem sokkal elkészülésüket követően (vélhetően egy évszázadon belül) már megtörténhetett. A nyugati és az északi felső ikerablaknál a kibontott lábazatok jószerint azonosak. A két déli hasonló, de az északi és a keleti eltérő megoldást mutat. (A nyugati felső toronyablaknál befalazott lábazatot nem találtunk.) Értékes és az építési időre perdöntő adatot hozott a hajó déli kapujának kutatása. Ez a bejárat és a hajófal kapcsolata, bekötése ugyanis arra utal, hogy a díszesen keretezett kapu a sokszori kétkedések ellenére a hajóval egyidőben készült, és nyert itt elhelyezést. A kutatás során sem tisztázódott azonban a torony felső lezárása és így a tetőidom, ugyanakkor a falkutatás, az utólagos befalazások helyenkénti kibontása bizonyítja, hog) 7 a torony négy felső ablaka (északon és délen ikerablak, keleten és nyugaton félköríves záródású, keskeny ablak) szegmentíves záródású falfülkében állt. A torony nyugati falfülkéjének északi - a kutatás során kibontott - falsíkján vakolatba kapart, névvel és évszámmal ellátott, 18. századi felirat került elő. A szegmentívek fölött pedig többször átformált, javított és kiegészített faltextúrát találtunk. Mindez a torony magasságával és lefedésével kapcsolatban is több feltételezést tesz lehetővé. Ennek „nyitottságát" jelképezi a terv szerint kialakított toronyfedés. (Utalok itt az 1. és 2. képre.) A tornyon jelentkező repedések miatt is csak kisebb, kutatóárkokkal végzett régészeti és műszaki megfigyeléseket végeztünk el. Ennek során egyértelműen megállapítottuk, hogy a templom egy mesterséges dombon áll. A templom körüli temetőt csak sövényfal vehette körül, és a külső, középkori talajszint a jelenlegivel
