Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Balázsik Tamás: A csütörtökhelyi kettőskápolna

Ii szemlélő által „Schöne Grosse Capelle"-ként említett Szent Mihály-karnert? Ugyanis a korai, 12. századi templom mellett álló, a 13. században emelt hatszögű építménynek - amelyről egyébként sem lehetett igazolni, hogy karner lett volna a 14. századi lebontása miatt

4 liturgikus folytonosságról ebben a viszonylatban semmiképpen sem lehet beszélni. A kérdés egy másik oldalára világítunk rá, ha olyan speciális konstrukciókat vizsgálunk, mint például a pozsonyi klarisszák temploma mellett álló Szent Jánoskápolna szerkezete, nevezetesen, hogy a nyugati oldala felől megközelíthető, kriptaszerű alsó és a felső kápolnateret áttört zárókővel kötöttek össze. A két szint az éppen az oltár lépcsője elé eső lyukon még a múlt század második felében is kapcsolatban volt egymással. (Fedlapját 1912-ben cserélték.)

3 A konstrukció valószínűleg speciális igényeket elégített ki (Szent Sír ?). Ezen konstrukciók értelmezése éppen specializáltságukból adódó ritkaságuk miatt meglehetősen nehéz. Jelentőségük azonban igen nagy, ugyanis, bár a lehetőségek kereteként a tradíció szolgált, azonban éppen a lehetőségeknek a reális vagy nem reális igényektől át- meg átválogatott készletéből bukkantak fel az újabb és újabb építészeti megoldások. Ezzel az alapállással figyelmünket a csütörtökhelyi kápolnára fordítva, a típus kibomlását kell végigkísérnünk. Az alapforma a kereszténység előtti antikvitásban 2. kép A csütörtökhelyi kápolna déli homlokzata; Koepf (mint 31. jegyzet) i. m. 56. ábra nyomán