Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Balázsik Tamás: A csütörtökhelyi kettőskápolna

jött létre mint sírépület: föld alatti sírkamrával vagy anélkül. Tipológiailag lehettek centrálisak, mint a késő antik mauzóleumokat képviselő Romulus-héroón (i. sz. 307) vagy Theodorik ravennai mauzóleuma (493-526), de Beda Venerabilis (674-735) szerint Mária Josaphat-völgyi sírja is kettőskápolna formájára épült.

6 Ebbe a körbe tartoznak a mártíriumok olyan típusai is, mint az oviedói kápolna a 9. századból és a 10. századi cuxai Szent Mihály-kápolna (mindkettő Spanyolországban) , ahol az alsó tér a mártírok nyugvóhelyeként szolgált. ' A másik, a bennünket ezúttal jobban érdeklő alaptípus a hosszanti elrendezésű volt. Az építészetileg összefüggő alsó és felső térrel kialakított konstrukciónak több példája ismert a Méditerráneum európai területeiről (Marusinac, Salona mellett: Anastasius-mauzóleum a 4. század elejéről; La Alberca, Spanyolország).

8 Ezt a megoldást képviseli az Ejnar Dyggve által rekonstruált pécsi sírépület is. Alsó terének végében padot alakítottak ki az áldozati felajánlás céljaira. A típus továbbélése igen jól követhető a Balkánon, elsősorban a monostorok környezetében (Ratac, Szent Demeter-kápolna; Mrkan szigete - mindkettő Dél-Dalmáciában, a 11. századból).

9 Az 1083-ban alapított bacskovói (Bulgária) kolostornál lévő, az alapító sírkápolnájakénl felépített kettőskápolna alsó szintjén 14 sírhelyet alakítottak ki.

10 A középkori Európában számos változata jött létre a kettőskápolna épülettípusának. Megtalálhatók ezek mind az egyházi, mind a világi uralkodóosztály, mind a szerzetesség körében; a szakrális építészet igen jelentős csoportját képviselik. A típus jellemzőjeként azonban csak kisebb részüknél igazolható, hogy temetkezési célra használták volna őket, illetve, hogy a halottkultusszal állnának kapcsolatban, noha az „ad Sanctos" temetkezési gyakorlat alapján valószínű, hogy temetkeztek beléjük. Gyakran viselik a Szent Mihály-patrocíniumot, néhányuk alsó terét (kezdettől?) karnerként használták.

11 A püspöki székhelyek kettőskápolnáival kapcsolatban azonban nem ismertek, legalábbis nem publikusak a halottkultuszra utaló adatok. Ugyanez érvényes a püspökségek, apátságok „Stifthof'-jainak, grangiáinak, hivatali központjainak kettőskápolnáira is. Viszont abból a tényből, hogy a várak kápolnáit esetenként ellátták kriptával - a szepesi vár Szent Erzsébet-kápolnájából kriptáról és egyéb sírmaradványokról tudunk, a sztrecsnói (Strecno, Szovákia) várból pedig kripta és sírkő ismeretes

12 -joggal lehet arra gondolni, hogy a várakban emelt kettőskápolnákat alkalmanként szintén használták temetkezésre. Ez a szerep nagyban függhetett a vár típusától, funkciójától, központ-jellegétől.

13 A csütörtökhelyi kápolna konstrukciójával kapcsolatban többször idézett példa a párizsi Sainte-Chapelle, amelynek leglényegesebb szerkezeti sajátossága, a „kétszintes" felépítés, mint a német területen temetkezési célra módosult vonás szerepel a szakirodalomban. A párizsi kápolna a francia palotakápolnák típusának származéka,

14 ezekkel kapcsolatban, a párizsival ellentétben, azonban nem ismert olyan adat, amely arról tanúskodna, hogy temetkeztek volna beléjük. A IX. (Szent) Lajos által emeltetett párizsi épület felső kápolnáját az általa szerzett Szent Korona tövise és a Szent Kereszt, az alsót pedig Szűz Mária tiszteletére szentelték. Az alsó tér a királyi család ravatalozóhelye volt, innen vittek a királyok és rokonaik holttestét a Saint Denis királykriptájába, de a 13. század második felétől az ereklyék őreinek, a kanonokoknak a síremlékeit is befogadta.

15 A francia királyok ereklyeadományozása nyomán számos Sainte-Chapelle épült Franciaországban a királyi kápolna emelését követő századokban. Kialakításuk azonban eltér a párizsiétól, többségük nem is volt kettőskápolna, még Jánosnak, Berry hercegének bourges-i sírkápolnája sem, pedig ezt „ad instar capellae regiae parisiensis"

16 emelték. így tehát csak esetlegesen érvényesülhetett az utánzatokon