Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

G. Lászay Judit: A szécsényi ferences kolostor oratóriuma

di építészetben gyakran előfordulnak. Az utóbbiban 1340 után az árkádos konzolforma, pl. Sázava, káptalanterem; Prága, Sv. Apolinar. Az osztrák emlékeken már korábban feltűnnek (Wiener Neustadt, domonkos templom), csakúgy, mint az a konzolforma, amelynél egy pontban összefutnak az ívesen megtört bordák: Dürnstein, klarissza kolostor; Graz, Jakobskapelle; St Veit a.d. Glan, klarissza kolostor.

30 Magyarországon párhuzamok főleg a Szepességben ismertek, (pl. Lőcsén, a Szent Jakab-templomban a század közepén) ; a középoszlop párhuzama: Lőcse, a minorita templom sekrestyéje.

31 A 15. században nagyot változott a kolostor képe a források alapján szinte folyamatosnak tekinthető építkezések következtében, s ez befolyásolta a felső, gótikus terem és környezete kapcsolatát is. (6. kép) Megépült a torony a hajó északi oldalán, a diadalív vonalában. A hajó ajtajának faragott kőkeretét meg is kellett csonkítani a falazat bekötéskor. Az alsó szintjén csúcsíves átjárón keresztül lehetett a fedett, földszintes, a templom északi oldala mentén húzódó folyosóra jutni. A torony emeleti szintjén nyugatra ajtót csak a barokkban törtek. Ekkortájt az alsó támíveket elbontva, a sekrestye boltozat magasságához igazodva, a szentély melletti kis folyosót dongaboltozattal beboltozták, a már említett felszinti szoba falán mindkét oldalt a padlótól kb. 35-90 cm között a már ismert méretű, kis téglából rakott boltváll csorbázata fut végig. E boltozott folyosó felett akkor egy helyiséget alakítottak ki nagyjából a felső terem szintjével egyezően, er7. kép A kolostor keleti szárnya előtt feltárt kápolna részlete; Juan Cabello felvétele