Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

G. Lászay Judit: A szécsényi ferences kolostor oratóriuma

8. kép Keresztrefeszítés jelenet a terem északi falán, a bal sarkában lévő belebontásban az első periódushoz tartozó, átégett ajtó kávája; az alatta lévő fülke az 1893-as állapotnak megfelelően félig kibontva; Galacanu Efstatia (OMvH) felvétele re mutat az annak délkeleti sarkához csatlakozó téglafal, benne kis ablak áthidalójának, kávájának részletével. A sekrestye északi falát közös főfalnak használva kápolnát építettek a kolostornak. 1993-as, nyári ásatásunkkor előkerültek a keleti homlokzat előtt a hajójánál kicsit keskenyebb, a nyolcszög öt oldalával záródó, támpilléres szentély (belső szélessége 4,40 m, belső hosszúsága 6 m) alapfalai, néhány in situ lábazati kővel. (7. kép) A szentély boltozott volt, erre utalnak annak sarkaiban a kis oszlopalapozások. A sekrestyének a kápolna felé is volt ajtaja, pontosan a másik ajtóval átellenben nyitották meg. Ennek nagy átfalazását, a küszöb helyéhez nekifutó téglaburkolattal megtaláltuk már korábban. Az emeleten megtartották az. ajtót, a síkmennyezetes hajóba betekintő nyílásként funkcionálhatott, esetleg kis faerkéllyel. Karzatnak túl magas az elhelyezkedése. Boltozatnak nem találtuk nyomát az oldalfalon. A kápolnaépítkezést kapcsolatba hozhatjuk azzal, hogy a kolostort átvették az obszervánsok. Guthi Ország Mihály nádor az obszervánsok betelepítéséért vívott nag)' küzdelmet követő győzelmét is megpecsételhette alapításával, de a kápolna