Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
G. Lászay Judit: A szécsényi ferences kolostor oratóriuma
la előtt húzódó falépcsőn lehetett feljutni - így ez a lépcső nem zavarhatta a sekrestye, a hajó és a valamilyen egyszerű formában biztosan meglévő kerengő közötti közlekedést. A templom kolostor felőli bejárata az a körtetagos profilú, csúcsíves nyílás volt mindig, amely a hajó északkeleti sarkában nyílt. (Ma is látható a toronyaljban.) A megtalált téglaburkolatok (-60) és az ajtó küszöbszintjének (-94) tanúsága szerint a kolostorból két lépcsőfokon lelépve juthattak a hajóba. Erre a magyarázatot a már korábban említett, természetes terepszintesés adhat. A 14. században már állhatott a nyújtott szentélyű csarnoktemplom torony nélkül, a szentélyéhez támívekkel csatlakozó, kétszintes, alul-felül termet tartalmazó tömbbel. A támívek alatti kis „kijáró" folyosó is fedett lehetett. A lakószárny pedig a mai északi szárny vonalában, de annak nem teljes hosszában, a templommal párhuzamosan helyezkedett el - tehát, mint ahogy a koldulórendi kolostoroknál oly gyakori, az alaprajz nem egy kőépületekkel szabályosan körbeépített udvar köré szerveződött. Mikorra tehető a gótikus helyiségek megépülte? A szakirodalomban először megjelent késői datálások után 2/ a kutatók egységesek abban, hog)' azok a 14. század folyamán elkészültek; általában a század végére keltezték. 28 Mindenki egyetértett abban, hogy az építkezés elkezdődhetett a pápai engedély kézhezvétele után. Mint az előbbiekben írtuk, szoros szerkezeti és építészeti koncepcionális kapcsolatot látunk a templom és a kétszintes épület között, ezért ezek folyamatosan épültek; az alapító Szecsenyi Tamás után fia Kónya, Szepes, Nógrád, Sáros megye főispánja folytatta az építkezést, s a 14. század közepe táján már be is boltozhatták e helyiségeket. A sekrestye és a felső terem között pusztán építési fázisbeli különbséget látunk. Stiláris párhuzamok is megerősítik feltételezésünket. Mint arra már Marosi Ernő egy korábbi tanulmányában rámutatott 29 , a felső teremben előforduló építészeti részletek mind az osztrák, mind a cseh koldulóren6. kép A kolostor a 15. században; elvi rekonstrukció: Gál Tibor
