Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Műemlékek - V. Balatonboglártól Siófokig

mának romjai 1696-ban még álltak. A tihanyi apátság által a 18. század elején újratelepített faluban a mai templomot 1771 és 1774 között építtette az apátság. Dekoratív kifestésé Linzer György munkája az 1780-as évekből. (Védett műemlék.) Tájház, Fő u. 83. 1847-ben emelt, utcára merőlegesen épített, nádfedeles parasztház, udvari oldalán négyoszlopos, harántíves tornáccal. Alaprajzi formájában középső pitvaros, eredetileg füstös, később szabadkéményes konyhából jobbra-balra egy-egy szoba nyílik, hátrafelé pedig istálló és pajta csatlakozik hozzá (75. ábra). (Védett műemlék.) 75. ábra Zamárdi, Fő u. 83. alaprajza Lakóház, Fő u. 120. Az előzőhöz hasonló, 19. századi parasztház. (Műemlékileg védett.) Révcsárda, Szántód. Korábbi, 18. századi ház helyére 1802-ben épült egy „révház kerttel és ebédlővel", amely mellett hosszú fahíd vezetett a Balatonba. A tihanyi apátság 1839-ben Haraszt Jakab arácsi kőművesmesterrel építtette mai formájára az épületet, ez vendéglő ma. Falán Csokonai-emléktábla, amely szerint a költő itt írta a Tihanyi Ekhóhoz című versét, kegyes tévedés, az ugyanis 1797-ben Füreden keletkezett. (Műemlékileg védett.) R. k. kápolna, Szántódpuszta. (100. kép) A tihanyi apátság múzeumként bemutatott majorsága feletti domb tetején késő barokk, egyhajós és íves szentélyű kis templom, a hajóban karzattal, nyugati homlokzata felett kétemeletes toronnyal, azon kettős órapárkányon többszörösen törtvonalú hagymasisakkal. Homlokzatai dísztelenek. Belsejében barokk Szt. Kristóf-oltárkép és faragott barokk padok. A tihanyi apátság építtette 1735ben, 1820-ban átépítették, falait megemelték és beboltozták. (Műemlékileg védett.) Szántódpusztai majorság. Harminckét épületből és építményből álló 18-19. századi, laza beépítési gazdaság, amely jelenleg idegenforgalmi célokat szolgál. A műemlékileg védett Szántódpuszta a dunántúli nagybirtokhoz tartozó majorsági gazdálkodás helyszínen bemutatott történeti emléke. Helyén középkori település volt, amely a tihanyi apátság 1055-ös alapítólevelében már szerepel. A hódoltság alatt elpusztult, az apátság azonban hamarosan újratelepítette, 1714-ben lakott hely. A környező területen fekvő