Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Műemlékek - V. Balatonboglártól Siófokig

72. ábra Kereki, a vár helyszínrajza árok és kettős sánc választotta el, a második sánc a domb meredek oldalaira is áthúzódott. A vár bejárata innen, a déli oldalról nyílott, valószínűleg két, egymáshoz közeli támpillérre épített kaputornyon át. A kapu mögött déli irányban csúcsos belső torony helyezkedett el. Mindkét toronyból csak alapfalak maradtak A vár közepén trapéz alaprajzú udvar körül lakószárnyak emelkedtek ezekből azonban a keletiek és az északiak elpusztultak, anyagukat elhordták. A nyugati oldalán az egykori belső toronytól induló szárny külső fala maradt meg egy emelet magasságban, külső oldalán két támpillérrel (97. kép). Első szakaszában árnyékszék kettős aknája található, ebből az egyik az első emeleten még ép boltozatú kis fülkéből, a másik a már eltűnt második emeletről vezetett a vár árkába. Az udvar belső sarkából indult lefelé a nyugati és az északi szárnyak alatt húzódó pincébe vezető, kőből faragott lépcső, lent félköríves kő kapukerettel. A pincét dongaboltozat fedte és lőrés formájú kis ablakok világították meg. A vár külső falainak nagyobb része kidőlt állapotban fekszik a domb oldalában (72. ábra). A vár építésének ideje ismeretlen. Alaprajza, kevés megmaradt részlete és a beomlott pince romjaiból előkerült, faragottkó töredékek arról tanúskodnak, hogy ma látható formájában a 14. század végén épült. Első említése 1396-ból való, a királyi birtokban levő várat Zsigmond ekkor adományozta a Marcaliaknak Kőröshegy mezóvárossal, Lát-