Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Műemlékek - V. Balatonboglártól Siófokig

ránnyal és több más, környékbeli faluval együtt. A következő század végéig maradt a Marcaliaké, 1474-ben kötött örökösödési szerződésük szerint a család utolsó férfitagjának Lászlónak halála után a Báthoriak örökölték. Egy 1494-ből származó oklevél szerint akkor romos volt. Későbbi története ismeretlen, elképzelhető, hogy a Mátyás király halála után a Dunántúlra benyomuló Habsburg Miksa hadai pusztították el, de az is lehetséges, hogy a török elől robbantották fel. A feltáró ásatás inkább az előbbit látszik bizonyítani, ugyanis leletanyaga a 14. és a 15. század vége közé sorolható. 1806-ban azt írták a romról, hogy anyagát akkori építkezésekhez használták A falu 1830-ban emelt templomának téglái is innen származnak a legtöbbet azonban a múlt század végén a vártól nem messze épített, a második világháború idején elpusztult vadászkastély építéséhez hordták el. A romot 1961-1963-ban Somogy megye Idegenforgalmi Hivatala költségén tárták fel, maradványait ugyanakkor az OMF konzerválta. (Védett műemlék.) KŐRÖSHEGY R. k. templom. Középkori ferences kolostor megmaradt és újjáépített temploma. Egyhajós, a hajónál valamivel keskenyebb és sokszög záródású szentéllyel, a szentély észak oldalán toronnyal épült. Hajója és szentélye egyaránt három-három boltszakaszos, a szakaszoknak megfelelő külső tám pillérekkel, azok között nagyméretű, csúcsíves és mérműves ablakokkal, simára vakolt homlokzatokkal. Hajója felett háromszakaszos, bordás keresztboltozat, szentélyét fiókos dongaboltozat fedi. A hajó nyugati végében új, két oszlopon álló vasbeton karzat, azon modern orgona. Tornyán, amely teljesen dísztelen, egyszerű gúlasisak van (98. kép). A templomtól északra, a plébánia udvarán és kertjében 1966-1967-ben feltárták az elpusztult kolostor alapfalait, de visszatemették. Kőröshegy a legkorábbi Balaton mellék templomos helyek egyike, a pannonhalmi apátság Szt. László-kori összeírásában szereplő hat kápolna közül az egyik itt volt. Szt. Márton tiszteletére emelt egyházáról 1082-tól maradtak adatok. Ez a középkori templom a községi homokbánya területén feküdt, falainak nagyobb része az elmúlt évtizedekben tűnt el a bányászás következtében. Megmaradt csonkjait 1982-ben tárta fel a megyei múzeum. A mezővárosi rangú településen a ferences kolostor a 16. század elején épült fel, első ismert említése 1506-ból származik. Építtetője a birtokos Báthoriakban kereshető. A templom kőből faragott részletei, nyugati és észak kapuja, ablakainak kórácsai, a hajó boltozatának indításai egyaránt 16. század eleji építésre vallanak. A török kori pusztítás után az addig romos templomot 1746-ban Széchényi Antal állíttatta helyre. 1757-ben és 1786-ban tovább alak'tották 1906-1907-ben a MOB Sztehlo Ottóval restauráltatta. A műemlékvédelmi szempontból nem éppen kfogástalan építkezés emléke a boltozatok ma látható, de az eredetinek semmiképpen meg nem felelő képítése, a torony mellé épített csigalépcsőtorony és a déli kapu. Csúcsíves, szűk diadalívét kétoldalt kvágva tágították jelenlegi félköríves formájára 1942-ben alaktották. (Védett műemlék) Ref. templom. Az 1818-ban épített, egységes belső terű, homlokzati tornyos templom még teljesen barokk jellegű. A sima vakolatsávokkal keretezett főhomlokzat középső ré-