Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Műemlékek - V. Balatonboglártól Siófokig

Lakóház, Ady Endre u. 1. Fésűs beépítésű hosszú épület, udvari oldalán falazott, magas talapzatú oszlopokon álló tornác húzódik. (Védett népi épület.) Lakóház, Kossuth Lajos u. 27. Utcai oromzatos, 19. századi falusi parasztház, udvari oldalán nyitott tornáccal. (Védett népi épület.) Lakóház, Petőfi Sándor u. 58. Jellegzetes Balaton környéki árkádos tornácú falusi lakóház. Fésűs beépítésű, szoba-konyha-kamra alaprajzi beosztásához pincelépcsö és újabb szoba csatlakozik (32. ábra). Egyablakos, oromfalas utcai homlokzata, udvarán pedig hat oszlopon álló íves és mellvédes tornáca van. (Védett lakóház.) KAPOLY R. k. templom. Késói barokk, homlokzata elé alig kilépő tornya előtt timpanonos előcsarnok áll. Maga a torony erőteljes párkány felett, kétoldalt íves oromzatból emelkedik ki, kétemeletes, középen lantablakkal, tetején alul íves, fent hegyes sisakkal (96. kép). Hajója és szentélye egybőltszakaszos, az utóbbiban rokokó oltár. Szt. Mihály képe Vaszary János alkotása. Az 1347-ben Egyházas-Kapolynak nevezett falu papja 1333-34-ben szerepel először a pápai tizedjegyzékekben. A 15. század végén Egyházas-Kapoly mellett Kápolnás-Kapolyt is említik a plébániatemplommal rendelkező falurész mellett tehát egy olyan is létezett, amelyben kápolna állott. A templomot a hódoltság idejében a reformátusok használták. A 18. század első felében a falu földesura, a tihanyi apát visszavette, és 1749-ben katolikus templommá alakíttatta. A jelenlegi templom ennek helyére épült 1776-1777ben. (Műemlékileg védett.) Ref. templom. A középkori eredetű templom, de csak 1838-ban épült fel. Építészeti részleteiben klasszicista, fő formáiban azonban még barokk, sokszög záródású, homlokzati tornyos templom barokk hagymasisakkal, felületein sima falsávok közötti mezőkben ülő ablakokkal. (Műemlékileg védett.) KEREKI R. k. templom. Bejárati homlokzata felett emelkedő, gúlasisakos tornyú templom, háromból tszakaszos hajóval és kívül egyenes, bent félköríves szentéllyel. 1830-ban klasszicista stílusban épült egyszerű, falusias templom. Oltárán 18. századi, barokk Szt. Anna-kép és vörös márvány, alabástromoszlopos szentségház. Kereki is az Árpád-kori egyházas helyek közé tartozott. Papja a 14. század eleji pápai tized jegyzékekben szerepel először. A 16. században elpusztult templom helyett az újat a falu feletti vár anyagából építették. (Műemlékileg védett.) Fehérkó várának romja a községtől délnyugatra emelkedő dombhát végén állnak. Az eredetileg szabálytalan, nyújtott sokszög alaprajzú, támpilléres külső fallal kerített várból csak nyugati részén maradtak részletek. A domb gerincétől a déli oldalon kettős