Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Műemlékek - II. Balatonakalitól Szigligetig

egyhajós és egyenesen záródó szentélyű kis templom, északi oldalán sekrestyével. A hajó és a szentély 13. századi, a sekrestye a bevezető reneszánsz ajtókeret tanúsága szerint a 16. század első negyedében épült. Déli kapuja és ablakai, hajójának boltozata 1772 előtti átépítésből valók. írott adat nem maradt róla, az 1245-ben említett Szent Keresztegyház nem itt, hanem a hegy déli lejtőjén állt, és még 1414-ben is fából volt, 1422-ben pedig csak a helye volt ismert. A középkori templom a hegyoldalba települt Kisapáti plébániatemploma lehetett. (Védett műemlék.) Szt. Antal-kápolna. A Szent György-hegy északkeleti elödombján, a Diskai hegyen található, dongaboltozatos előcsarnokú, félköríves és boltozott szentélyű kis épület, elócsarnoka felett harangtoronnyal, azon sátortetős sisakkal. Kívül-belül fehérre meszelt, egyszerű késő barokk kápolna, az 1785. évi első katonai térképen már szerepel. Szent György-hegy, présház. A 19. század közepéről való kétszintes épület; lent dongaboltozatos, gádoros pincével, efelett szobával és présházzal. A pincegádor fölé a múlt század végén fűrészelt deszkaoromzatos, famellvédes tornácot építettek. (Védett régi épület.) KISDÖRGICSE Templomrom. A községtől keletre, füves réten álló rom a középkori falu egyhajós, íves szentélyű Árpád-kori egyházának maradványa, magasan álló déli fallal, amelyben három, részben kiegészített résablak van. Az először 1228-ban említett templom elnevezését egy 1390. évi oklevélben előforduló Szentmiklósdörgicse falu neve őrizte meg. A 16. század közepén ez is török portya áldozata lett (8c. ábra és a 62. kép). (Védett műemlék) Kőhíd Dörgicse és Kisdörgícse között. A hagyomány csúcsíves nyílása miatt középkorinak tartja, valószínűbb azonban, hogy 18. századi. (Védett műemlék.) KŐVÁGÓÖRS R. k. templom. Előcsarnokkal épült egyhajós templom, az előcsarnok felett kétemeletes toronnyal, sokszög záródású szentéllyel és annak északi oldalán sekrestyével. Bejárati homlokzata falsávokkal és erőteljes főpárkánnyal tagolt, a torony teste kissé előreáll. Közepén kőkeretes kapu, felette zsalus ablak a két oldalmezőben üres szoborfülkék. A copf vázákkal díszített oromfalból kiemelkedő tornyon órapárkány felett hegyes, falazott sisak van (63. kép). Kóvágóörs plébániáját, annak török kori pusztulása után 1755ben alapította újra Bíró Márton püspök, de még 1774-ben is csak kis oratóriumuk volt itt a katolikusoknak. A mai templom építése ebben az évben kezdődött a sümegi Mojser Pál kőművesmester és Rődlinger Dávid ácsmester tervei alapján (25. ábra), 1778-ban azonban megszakadt, és csak 1795 után fejeztette be Pauly Mihály pápai mesterrel Esterházy Károly. (Műemlékileg védett.) Evangélikus templom. A falu közepén emelkedő dombon, a katolikus templom mö-