Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Műemlékek - II. Balatonakalitól Szigligetig

gött áll a nyugati tornyos, egyetlen térből álló, középkori eredetű barokk templom, a 19. században átépített formában. A mai település a középkori Káliörs vagy Orskál falu utóda, amelyet templomáról Boldogasszonyörsnek is neveztek. Papját a pápai tizedjegy­zékek említik 1333-ban, plébániája még 1550-ben is működött. 1605-ben protestáns pré­dikátora volt. Egy 1773-ból származó tanuvallatás szerint a 17. század végén a lutherá­nusok és a kálvánisták együttesen állították helyre és közösen használták. 1774-ben és 1794-ben ismételten bővítették boltozott karzata és padjai 1797-ből származnak. Tor­nyát 1811-ben emelték s 1863-ban alakították ki déli ablakait, készítették eklektikus kül­sejét. A templomot az 1980-as években állította helyre az OMF. A helyreállítást megelő­ző kutatás szerint a hajó nyugati szakasza a 13. századi részének bizonyult, középkori egyenesen záródó szentélye a templom keleti szakaszában került elő. Déli falában ro­mán kori résablakokat, annak belső felületén 14. századi falképek töredékeit találták. (Műemlékileg védett.) Zsinagóga, Dózsa György u. Valószínűleg az 1860-as években épített romantikus, egyterű, egyszerű tömegű, védett épület. Általános iskola, volt evangélikus kollégium, Jókai u. 24. 1841 és 1843 között épí­tett, háromszintes, főhomlokzatán öt ablaktengelyes, kontyolt nyeregtetős késői klasszi­cista, zárt tömegű ház. (Műemlékileg védett.) Lakóház, Ady Endre u. 38. Fésűs beépítésű, oromzatos és nádfedésű, szoba-konyha­kamra-istálló elrendezéssel, konyhája szabadkéményes. A szoba és a konyha előtt mell­védes, négyíves tornác (53. ábra). 53. ábra Kóvágóörs, Ady Endre u. 38.

Next

/
Oldalképek
Tartalom