Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Kovalovszki Júlia: Árpád-kori bronzöntő műhely Feldebrőn

hányd ki, és hagyd egy kissé lehűlni...döntsd a formát egyik oldalára...vedd ki a gödörből...kapard ki a benne levő agyagot serényen, mert ha benne hagynád kihűlni, a föld nedvességétől megduzzadna és a harang kétségtelenül megrepedne. Amikor az agyagot kivetted, a formát újból állítsd függőleges helyzetben a földre, amíg kívül teljesen lehűlt, majd törd össze, oldozd le az abroncsokat és éles kalapácsokkal verj le minden rá tapadó egyenetlenséget"

7 A leírás alapján kétségtelen, hogy Feldebrőn az öntőgödröt találtuk meg. A bronz megolvasztását is a közvetlen közelben végezhették, ennek megfogható nyomai azonban már nem maradtak meg.

8 A feldebrőivel teljesen azonos szerkezetű és csaknem pontosan azonos méretű két öntőgödröt tártak fel 1989-ben a bambergi Dómhegyen,

9 Az 1. gödör, amelyben egy kb. 70 cm átmérőjű harangot öntöttek, a XI. század elejéről származik, a 2. gödör a XVI. századra keltezhető. Mindkettőben az öntőformának is jelentős méretű töredékei maradtak meg. Hazai emlékanyagunkban egyetlen harangöntő műhely maradványait ismerjük eddig. A visegrádi XIV századi öntőműhely szerkezetének eltérése valószínűleg az itt készült harang igen nagy méretével magyarázható.

10 A feldebrőn készült öntvényről az agyagköpeny töredékei nem sokat árulnak el. A sima, ívelten hajló felületű darabok alapján akár harang öntésére is gondolhatnánk, azonban a kihajló széles perem nem tartozhatott haranghoz. Korai harangjaink palástja csaknem tagolatlan, peremük pedig igen enyhe ívvel hajlik kifelé (Csolnok, Rúzsa),

11 de a későbbiek között sem találunk derékszögben kihajló peremű darabot. Ugyanez a közismert forma jellemző az Európa különböző tájairól ismert középkori harangokra is, akár a tárgyi anyagot tekintjük, akár az ábrázolásokat. Az öntőminta töredékek tanúsága szerint tehát Debrőn nem harangot öntöttek. A templomi felszerelések közül a harang mellett a másik számításba vehető tárgy a keresztelő medence. A középkori Magyarország területéről csak a XIV-XV. századból maradtak meg bronzból öntött keresztelő medencék. Mindegyik példány kehely alakú: a kuppára emlékeztető medence harang alakú talapzaton 5. kép ívsoros párkányhoz tartozó kvádertöredékek az öntőműhely gödréből.