Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Entz Géza nyolcvan éves. Horler Miklós köszöntője

Entz Géza 80 éves évforduló, amelyben barátainak és pályatársainak széles köre veszi körül Entz Gézát szeretetének és nagyrabecsülésének minden melegével - hihetetlennek tűnik. Azok közé a nagy egyéniségek közé tartozik, akiket a szellem energiái megőriznek az öregedéstől és az idő múlása csupán egyéniségük gazdagodásán, mélyülésén mérhető rajtuk. Nehezen tudnám ezért a „nagy öregeink" egyikeként köszönteni, mert ez a kifejezés valahogy nem illik rá. A nagy fiatalok egyike 0, akik egy életen át meg tudják őrizni lelkük és szellemük frissességét, mert töretlenül megtartja őket egy sugárzás, amelynek közvetítői és továbbítói. Ennek a fiatalságnak elválaszthatatlan vonása egyfajta derű, nyugalom és kiegyensúlyozottság, ami rá annyira jellemző, valamint a nyitottság minden és mindenki iránt. Ez a nyitottság teszi képessé arra, hogy mindig a jelenben éljen, mindig aktívan részt tudjon venni a jelen feladataiban, befogadva azt is, ami új és már a jövőbe vezet. De ugyanebből a nyitottságból fakad az adni tudás, a megszerzett ismeretek és értékek továbbításának készsége. Nem csak a katedrán tanított mindig szívesen, hanem egész életével. így kaptam magam is sokat tőle, barátként és munkatársként a közös hivatás mindennapjaiban, és így lett 0 mindenki számára fogalomként „a tanár úr". O maga atyai barátját, a Kolozsvárt élt nagy történészt, Kelemen Eajost vallja ebben is mesterének, aki maga is azt tanította, hogy a tudás kincseinek öröme, a továbbadás. Kiemelkedő egyéniségek kerek évfordulói alkalmával magán az ünnepelten kívül, kicsit magukat is ünneplik azok a közösségek, amelyek magukénak vallják, büszkék arra, hogy nagyjaik vannak és büszkék azokra az eredményekre, amelyek egy-egy jelentős életszakasz termékeként a különböző területek szellemi értékát gazdagították. Entz Géza születésnapján, a szellemi élet széles körének van oka és alkalma az ünneplésre. Elsősorban a medievisztika általában, ezen belül is a művészettörténet, a gótikus kor építészettörténete, regionális szempontból pedig az Erdély történetével foglalkozó kutatás. Emellett pedig a műemlékvédelem, ezen belül a műemléki értékek feltárásával foglalkozó különböző munkaterületek, valamint a műemlékhelyreállítás, különösen a képző- és iparművészeti alkotások restaurálása. Ezen a tágas területen ma már nem csak azok tevékenykednek, akik ebben a kötetben írásaikkal köszöntik Őt, hagyományosan ezúton fejezve ki személyes, illetve szakmai összetartozásukat és baráti érzéseiket. Az elmúlt évtizedekben további generációk csatlakoztak a régiekhez, akik talán már nem dolgoztak közvetlenül mellette, vagy nem voltak tanítványai. Ez az ünnep mindnyájunké, épp ezért az életműnek a köszöntéstől elválaszthatatlan méltatása kicsit azt is szolgálja, hogy az eddigi életpályát, legfontosabb aspektusaiból mindnyájunk számára felidézze, és bepillantást adjon annak kevésbé ismert elemeibe. A család, amelyből származik, generációkon keresztül a szellem és a tudomány szolgálatát őrizte és örökítette tovább az utódokra. Dédapja: Entz Ferenc (1805-1877) orvos, kertész,