Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Dr. Prokopp Mária: A maconkai falképek művészettörténeti vizsgálatához

A maconkai falképek művészettörténeti vizsgálatához DR. PROKOPP MÁRIA Deák Klára és Lente István festőművészrestaurátorok nagy szakértelme és ügyszeretete ajándékozott meg bennünket 1972-ben a nógrád megyei Maconka középkori kis templomának egykori freskódíszével, pontosabban, annak jelentős maradványaival. Maconka a Zagyva felső folyásánál fekszik, Mátraverebélytől 5, és Pásztó tói 15 km-rel északra. Machunka mint családnév első említését 1297-ből ismerjük: Johannes filius Machunka(e) de Veréb".

1 A család tehát Mátraverebélyről származott, amely 1398-ban Zsigmond királytól országos vásárok tartására kapott kiváltságot

2

, tehát már mezőváros volt. 1400 körül Verebélyben a birtokos Veréb Péter erdélyi alvajda templomot és kolostort építtet a pálosok részére. Öt magát is e templomban temették el 1403-ban a mai is ott látható szépen faragott sírkő tanusága szerint. - Kissé délebbre, ugyancsak a Zagyva völgyében, Pásztó városa a középkori Magyarország jelentős kulturális és kereskedelmi központja. Cisztercita apátságát III. Béla alapította 1190-ben, hiteles hely, majd 1407-ben Zsigmond királytól Buda város kiváltságát kapja.

3 Szt. Lőrinc plébánia templomát 1421-ben már megújítják. Maconka kis dombon álló XIII. sz-i templomát az egyenes szentélyzáródással és a négyzetes hajóval, tehát, a Veréb családból kivált Maconka család építtette. A XIV. sz. végén a Turóc megyei Necpáli György volt a birtokos, aki 1396-ban elcserélte Maconkát Ilsvai Leszták Nádor Turóc-Zsámbokrét birtokával.

4 Közvetlenül ezután kerülhetett sor a templom megújítására, a mai keresztboltozat építésére a szentélyben, a csúcsíves diadalív kialakítására és az egész templom új kifestésére, amelynek maradványai 1971/72-ben, a későbbi mész- és vakolatrétegek alól, ismét napvilágra kerültek. Figurális ábrázolások csak a szentély keleti főfalán és a diadalíven maradtak fenn. A templomba belépőt ma is meglepi a diadalív nyílásában feltáruló szentélyfal monumentális festészeti dísze. Az oltár mögött, a fal függőleges tengelyében a mély rézsüs, keskeny ablaknyílást geometrikus díszítő festés emeli ki. Az egymáshoz, simuló rombuszok piros-fehér-kék-fehér vízszintes sávjai optikai hatásukkal, a hajtogatott szalagdísz illúziójával, tekintetünket a falsík fókuszába, az ablakhoz vonja, amelyen át a Nap, Isten fénye beragyogja a templom terét. Ez a geometrikus díszítés keretezi az ablak alatt, ugyancsak a fal tengelyében, vörös háttér előtt megjelenő három koncentrikus kört, fehér, kék, sárga szinezéssel, amely a Szentháromság, a Világmindenség végtelenségére utal. E nonfiguratív festés felett, éppen az. ablak felett jelenik meg a Vir dolorum kiemelt ábrázolása. A Fájdalmak Fér fia szembefordulva áll a fehér szegélyű vörös szarkofágban,