Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Mezősiné Kozák Éva: Adatok a dunaföldvári bencés apátságról
épített köveket, melyek közül különösen fontos adatokat kaphatunk: a Rákóczi Ferenc utca 9. számú háznál. Udvarát záró második erődfalgyűrű alsó szakaszát szépen megmunkált quaderekből építették fel. Hét quadersort követően emelkedik az erőd téglafalazata. (2. kép) A kő quadereket román kori apátsági templomhoz köthetjük. A másodlagos helyükre az 1705-ben folyó harcokat megelőző időben kerültek. A volt Stefánia-vendéglő épületében és kerítő falban is számos faragottkő figyelhető meg. A római és a reneszánsz faragványok mellett, a kutatás során előkerült román kori és gótikus faragványokat a monostor épületéhez tartozónak gondoljuk. A faragottkőanyag feldolgozatlan és a jelenlegi feldolgozásban csak négy fontos követ szeretnénk bemutatni. Az öregtoronytól nyugatra, a gyümölcsös területén került elő feltöltésből két románkori oszlopdob és egy kis faragványrészlet. Ez utóbbi anyaga kemény mészkő, és az erősen kopott felületén habarcsnyomok utalnak másodlagos beépítésére. 35 (3. kép) A rajta megmaradt palmettamotívum gyakorlott mester kezemunkájára utal. A félkörívesen kihajló levelek meglehetősen élesen metszettek. A fény árnyék játéka jól érvényesül. A kő kis részlete miatt sem a motívum rendszere teljesen nem rekonstruálható, sem a kő rendeltetési helye, funkciója nem állapítható meg. A faragvány értéke így is nagy. Lehetőség nyílik arra, hogy helyét korban, stílusban a magyar anyagban körvonalazni lehessen. A palmetta motívumú kövek stílusát a magyar művészet a honfoglaló magyarság fémművességével és a bizánci építészeti emlékekkel hozta kapcsolatba. Az újabb kutatások szerint a motívum összetettebb. A palmetták alapformái a kopt művészetben tűnnek fel és ez átkerül az iszlám, az arab, a spanyol, északolasz, bizánci művészetbe és a helyi művészetekkel ötvöződik. 36 A pécsi építőműhely a XIXII. században iskolát alkotott. A pécsi díszítőstílus emlékei eljutottak Székesfehérvárra is. A művészettörténeti kutatás kimutatta, hogy a XII. század harmincas éveiben a pécsi székesegyház olasz páviai dekoratív elemei megtalálhatók a szé3. kép A román kori XII. századi faragványrészlet
