Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Mezősiné Kozák Éva: Adatok a dunaföldvári bencés apátságról

kesfehérvári bazilikában is.

37 Dunaföldvár a pécsi egyházmegye területén feküdt, és bár a püspök fennhatósága alól felmentették, és az esztergomi érsek alá tartozott többször, ám a pécsi dorn művészeti hatása itt is érvényesült. A kicsi faragott részlet nem jogosít fel minket, hog)' ennél közelebbi kapcsolatok kimutatásába belemenjünk. A XIX. század elejére tehető, az udvar nyugati felében álló melléképület (ma vendéglő) 40 cm magas alapfalában, és a belső feltöltésében több értékes faragottkő maradt meg. Ezek a következők: római sírkőtöredékek, román kori oszlopfő, oszlopdob, gótikus bordák, mérmürészlet, stb. Különösen figyelemreméltó a ház alapozásából származó keménymészkő oszlopfő két összeillő darabja. (4-5. kép) A félpálca tagozatú nyaktag és az erősebben kiülő fejlemez, az abakusz között mezőben helyezkedik el a kompozíció, két hasukkal érintkező, szimmetrikusan elhelyezett sárkányfigura. Míg fejükkel kifelé néznek, lábukkal befelé lépnek. A szárnyuk, mely hátukról kiemelkedik kitölti a szabadon álló teret. A testüket pikkely fedi. Hátsó felüket nem ismerjük, mert mindkét oldalon hiányzik. A sárkány a sátán, a bűn jelképe. A Jelentések Könyve iszonyatos alakzatúaknak, a megváltás ellenségének írja le.

38 A földvári oszlopfő vicsorító nyitott számú sárkányai félelmet keltőek, a felemelt szárnyuk is erőteljesebb érzelmi indulatot sugallnak. Az állatszimbolika általánosabb elterjedési ideje nálunk a XII. század vége, XIII. század eleje. Az állatok, szörnyek ábrázolása a lombardiai épületplasztika jellegzetes díszítő elemei. A páviai, Szent Mihály templom (1132) külső homlokzatát ellepi a frízekben vízszintesen elhelyezett állatküzdelmi jelenetek sora.

39 Umbriában, a spoletói Szent Péter (12. sz.) templom homlokzatán több állatküzdelmi jelenet látható, de ezek nem viaskodnak egymással.

40 A szörnyek, állatalakok ábrázolása a templomokban átterjedt az északfranciaországi, a normandiai területekre is. A vértesszentkereszti bencés apátsági templom (1220) jellegzetes díszítőelemei közé tartoznak az állatalakos ábrázolások. A hajót elválasztó nyolcszögletű pillér fejezetein szimmetrikusan elhelyezett, közös fejjel ábrázolt fenevadak között feltűnik a sárkánymotívum külön-külön fejjel. A kacsafejű sárkányok vad harcot folytatnak egymással. Egy oszlopfőn pedig oroszlánfejű sárkányokat ábrázoltak.

41 A két szimmetrikus sárkányábrázolás feltűnik stilizált, díszített környezetben a gyulafehérvári székesegyház pillérköteg féloszlopfejezetén, a zsámbéki premontrei apátsági templom fejezetén, és ajaki apátsági templom féloszlopfejezetén.

42 Gyulafehérváron a régi sekrestyében egy szabadon álló pillér féloszlopfőjén is megjelent a sárkányábrázolás.

43 A nyakukkal összefonódó sárkányok rovátkolt szárnyúak és testük pikkelyezése nagyon hasonlít ezekben a földvári oszlopfőhöz. A sárkányok ott viszont gazdag növényi környezetben helyezkednek el. A székesfehérvári bazilikából említenek egy nagyobbméretű állat, sárkányfej egy részletét. A vicsorító állatfejrészlet emlékeztet a dunaföldvári állat fejére. A faragványt a rajta megmaradt keretdísz alapján a XII. század második felére datálták.

44 A sárkányfigurák ábrázolása feltűnik a pilisszentkereszti ciszter apátságból származó egyik zárókőn, és egy vértesszentkereszti zárókőn. Az előbbin a két állat támad marcangolja áldozatát. Az utóbbin a fejét hátravető sárkány farka kígyófejben végződik, melynek torkából leveles ág nő ki.

45 Megkíséreltük a magyar anyagból kiemelni a sárkányábrázolásos faragványok néhány példáját. Megállapíthatjuk, hogy csak a motívum és néhány részletkiképzés, mely a darabokat összeköti. A dunaföldvári oszlopfő ábrázolása tiszta egyszerűségével más. A két állat teljesen kitölti a felületet, nincs inda, vagy palmettadíszítés. A dunaföldvári oszlopfő sárkányfigurája nem dekoratív célzatú, szimbolikus, misztikus ábrázolás, elrettentésül szolgált.