Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Mezősiné Kozák Éva: Adatok a dunaföldvári bencés apátságról

Adatok a dunaföldvári bencés apátságról MEZŐSINÉ KOZÁK ÉVA A Duna jobb partján, a 6. számú Budapest-Mohács forgalmát lebonyolító út mentén fekszik Dunaföldvár. Szerencsés földrajzi fekvésének köszönhető, hog)' már az őskortól lakott terület. A nagykiterjedésű őskori földműnek, - a lakosság építkezései és a Duna pusztításai révén csak maradványait figyelhetjük meg.

1 A római korban a Duna jobb partján húzódott a limes vonal, melynek mentén a római castrumok határvédelemre kiépültek. Itt vezetett át az Aquincum (O-Buda) - Mursa (Eszék) közötti hadi- és kereskedelmi űt. A város mellett, Baracs pusztán feküdt Annamátia nevű római település.

2 Az avar uralom alatt bejövő szlávok a Kálvária dombon települtek meg, és telephelyüket Zamonynak nevezték. A név 1099-ben Szt. István által a pécsi püspöki megye határait meghatározó írásos emlékben fordul elő „terminum Zamony viculum" szerepel.

3 Ortvay Tivadar szerint a „Zemogny", „Zemon" név megfelel a szláv Semlja oganische-nek, Földtűzhelynek, Földvárnak fordítható.

4 Az első települések Dunaföldváron a Dunával párhuzamos löszmagaslatok, nyugati lejtőjén húzódtak. A város településmagját képezi a Várdomb, Váralja és a Templom-utca által közrefogott terület, a Felső-Öreghegy déli része, ahol ma is áll a legjobb állapotban fentmaradt középkori emlék, az öregtorony. A Várdombtól északra, a Templom-hegyen emelkedik ma a barokk plébánia templom.

5 (1. kép) A Várdombon, a torony környékén a régészeti kutatások során feltárt Árpádkor-i ház és három szemétgödör, valamint a XII-XIII. századi kerámiaanyag arra utal, hogy itt egy korai település helyezkedett el." Az okleveles anyagban a XII. században még falucskaként (viculus), a XIII. században helységként (possessio) és a XIV. századtól városként (oppidtim) említik a települést. 1. kép A Várdomb az öregtoronnyal