Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Mezősiné Kozák Éva: Adatok a dunaföldvári bencés apátságról
A bencés apátság első említése 1199-ből maradt reánk. „S" nevű földvári apát Rómában a pápától védelmet kér Kalán pécsi megyés püspök zaklatásai miatt. Béla király kiváltságlevelére hivatkozva nem akarja annak fennhatóságát elismerni. A XIII. században az apátság fontosságát mutatja, hogy III. Honorius pápa a váci és földvári apátnak külön megbízatást adott, hogy bíróként közreműködjenek. II. Endre királynál elégtételt akartak szerezni a pannonhegyi apátság ellen elkövetett bántalmak miatt. Majd 1267-ben Tamás földvári apát, Fülöp érsek embere jelen volt a szekszárdi apátság egyik birtokának eladásánál. 7 Ez talán jelezheti, hogy a mentessége meg volt ekkor a pécsi püspök fennhatósága alól; az esztergomi érsek alá tartozott. Az okleveles anyag tanúsága szerint 1299-ben a földvári konvent hiteleshelyként működött. 8 A XrV. századi pápai tizedjegyzék említi plébániáját, sőt István nevű plébánosát is. 9 Az apátság itt nem szerepel, de 1303-ban egy okiratban a konvent és a Szt Péter apostol tiszteletére szentelt monostort említik. 10 Majd egy 1336-ban kelt oklevélen az apátság fentmaradt pecsétjét is megismerjük. 11 Szt Péter apostol ül a trónon és jobbjában egy nagy kulcsot tart. Az apátság a város első helyen álló birtokosa a XV. században is. Még 1400-ban megerősítik az apátság mentességét az illetékes püspök alól, és joghatóságilag az esztergomi érsek alá való tartozását. A XV. század elején feltűnik egy világi birtokos család a városban a Zubor, vagy másként Zubor Dienesfi-család. 12 Az egyik tagja Dyonysius Zubor, aki Zsigmond király kíséretében Rómában tartózkodik, ahol a pécsi egyházmegyében fekvő Péter apostolról elnevezett földvári templom számára kedvezményt kér a pápától. 13 A XV. század derekától érezhető bizonyos hanyatlás az monostor életében. Az apátság commendátorok kezére jutott, de ez nem sokáig tartott. Mátyás király őket ismét felkarolta. 14 A monostort Antal ferences rendű szerzetesnek adta, akit felmentett képesítése alól, és javadalommal látta el. II. Pius pápa pedig 1464-ben megerősíti az apátság kiváltságait, és két év elteltével az apátnak külön megbízatást ad. Kiemelnénk, hogy 1478-80, majd 1494- 1500-ig Váradi Péter a földvári apát, aki a közbenső időben kalocsai érsek. 15 A Hunyadiak idején Dunaföldvárt a mezővárosok sorában találjuk. A bor-, gabona- és marhakereskedelem különösen jelentős. Ez utóbbi fő útvonala 1566 előtt a településen át vezetett át. 16 A város életében lényeges a vízi út és a révátkelőhely. A Buda-Eszék útvonal kereskedelmi szerepe mellett a különböző korokban fontos hadi út. I. Lajos magyar király a mohácsi csatába is ezen ment seregével 1526-ban. 1 ' A szerencsétlen csatát követően 1529-ben már török csapatok tartózkodnak a városban. 18 A kincstári defterekben 1542-ben török birtokként szerepel. A török történetírók „Földvár vár"-áról, 19 majd a földvári palánkról tesznek említést. 20 A török megjelenésekor a magyar főnemesség és a papság elmenekült, a városokat török csapatok szállták meg. Általában kevés új épületet emelnek a meglévő középkori tornyokat, templomokat, stb. alakítják át a maguk számára. Dunaföldváron a középkori öregtorony és környékét építik ki a maguk igényei szerint. A városban a bencés élet megszűnt. A 15 éves háború során (1591-1606) ismét benépesült az apátság. A földvári apát 1623-tól Vasváry György győri kanonok. 1630ból fennmaradt egy levél, melyben az esztergomi bíboros érsektől támogatást kér, a Körthvélyesi veszprémi kapitány ellenében. O ez utóbbi az apátsági javakat magának akarta megszerezni. A levél arra utal, hogy az apátság jövedelme erősen leapadt, a birtokai közül többet a világiak szereztek meg. A leveléből az is kiderül, hogy egykor az apáté volt a földvári piac és a dunai rév vámja. 21
