Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Kubinyi András: Szécsi Dénes bíboros prímás

Szécsi Dénes bíboros prímás KUBINYÍ ANDRÁS Több, mint 550 évvel ezelőtt foglalta el Szécsi Dénes bíboros az esztergomi érseki széket. A középkori magyar egyház egyik legjelentősebb egyéniségét a történetírás inkább negatívan értékeli. Hozzájárul ehhez az érsek Habsburg-pártisága, valamint az, hogy alig több mint két hónap alatt két egymással szemben álló királyt koronázott.

1 Az utókor inkább utódának, a nagy humanista Vitéz Jánosnak a jelentőségét emelte ki, és így ennek fényében elhomályosodott Szécsi tevékenysége, amellyel mind az egyház, mind a középkori magyar királyság érdekét szolgálta. A későbbi érsek az ország egyik leghatalmasabb arisztokrata családjából, a Balog nembeli Szécsi famíliából származott. Nagyapja, Miklós, nádori, hasonnevű apja többek közt kincstartói és tárnokmesteri tisztet töltött be. Atyja, Garai Ilona, id. Garai Miklós nádor leánya volt.

2 A család legnagyobb birtokteste Felsőlendva központtal Vas megyében terült el, ahol száznál több falu egységes tömböt képezett.

3 Nem véletlen, hogy a család több tagja „Herceg" nevet viselt, sőt maga Dénes is lendvai hercegként iratkozott be a bécsi egyetemre.

4 Csak annyit tudunk róla, hogy 1413 előtt született, a valószínűség szerint 1409-1410 táján.

3 A bécsi egyetemre az 1424-es téli félévre iratkozott be testvérével, Tamással együtt.

6 Ez csak annyit jelent, hogy legalább 14 évesnek kellett lennie. Bizonyára itt szerzett fokozatot az artes fakultásán. Úgy látszik, hogy továbbtanulásra készült, mert közel tíz év múlva a bolognai egyetemen tűnik fel, ahol kánonjogot tanul. 1433-ban előadásokat tart, majd 1434. június 5-én - már mindkét jog licentiátusaként - kánonjogból doktorál. Az egyetemi feljegyzés szigorlatánál az átlagosnál jóval elismerőbb szavakat használ.

7 Úgy látszik, hogy még egy ideig Bolognában tartózkodott, és az sincs kizárva, hogy tanított is. Hazaérkezve úgy látszik, hogy a királyné - Erzsébet, Zsigmond lánya - környezetében élő testvérei járták ki neki az első egyházi méltóságot, 1438-ban nyitrai püspök lett. Ez egyike volt az ország legszegényebb püspökségeinek, így nem véletlen, hogy mivel közben megüresedett a győri püspökség, a királyné azt juttatta Szécsinek, aki már október 19-én intézkedett az egyházmegye tizedei beszedéséről. Albert király Boroszlóban tudta meg felesége intézkedését, és 1439. január 25-én eltiltotta a nyitrai püspököt a győri egyházmegyétől.

8 Az ügy végül úgy oldódott meg, hogy a királyné az egri egyházmegyét is betöltötte férje tudta nélkül, sőt a pápához is fordult megerősítésért. Kompromisszum született: a király jelöltje megkapta Győrt, Szécsi Egert, míg a királyné másik jelöltje püspökség nélkül maradt.

9 Erzsébet azonban még azt is ki tudta kegyencének járni, hogy bíborosi kalapra felterjesszék. IV. Jenő pápa az év második felében nevezte ki aztán Szécsi eg-