Valter Ilona szerk.: Entz Géza Nyolcvanadik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Kubinyi András: Szécsi Dénes bíboros prímás
ri püspököt a Sanctus Cyriactis in thermis titulusra bíborosnak. Ö volt az első egri bíboros. 10 Mire a kinevezés megérkezett, Dénes úr már Esztergom érseke volt. Pálóczi György érsek júniusban halt meg, kérdéses azonban, hogy Szécsit mikor nevezték ki. Egy 1455-ös, még Szécsi életében kelt feljegyzés szerint Albert király nevezte ki, és a bíborosi kalapot már Albert halála után kapta kézhez, ez utóbbi igaz is. 11 Albert 1439. október 27-én halt meg, és mivel a pápai megerősítés, egyházjogi szempontból a tényleges kinevezés kelte 1440. február 15. 12 , tekintve a pápai bürokrácia lassúságát, és a távolságot, ez nem is látszik valószínűtlennek. Ezzel szemben Bonfini úgy tudta, hogy Rozgonyi Simon veszprémi püspök szeretett volna esztergomi érsek lenni, de mivel Erzsébet királyné ellene foglalt állást, bosszúból Ulászló megválasztásának kezdeményezője lett. Rozgonyi kapta különben Szécsi egri püspökségét. 13 Akárhogy is van, Szécsi legkésőbb 1439 végén már átvette az érsekség kormányzatát. A középkori Magyarország történetének egyik legzavarosabb időszakában így egy alig harminc éves, energikus jogász került az esztergomi székbe. Erzsébet királyné férje halálakor állapotos volt, 1440. február 22-én szülte meg a későbbi V. Lászlót. Az országot egy részről a török fenyegette, másrészről a Felvidéken huszita cseh katonák raboltak, birtokokat foglaltak. Ez, és mivel nem lehetett tudni, hogy Albertnek fiú örököse lesz-e, oda vezetett, hogy az urak egy része már januárban Ulászló lengyel királyhoz fordult. Úgy vélték, hogy ebben a veszélyben férfi uralkodóra van szükség. 14 Most kellett az új érseknek helytállania. Először is igyekezett a székeskáptalanba megfelelő képzettségű kanonokokat kinevezni. Kormányzása idején 72 személy került be a káptalanba, közülük 9 volt kánonjogi doktor és 2 licenciátus, ami 15,3%-ot jelent 15 , magasabbat, mint a többi székeskáptalanban. Ennél fontosabb volt az egyházi fegyelem helyreállítása. Vizitátorokat küldött ki, így Örmény Tamás kánonjogi licenciátust 1447 végén Brassóba és Nagyszebenbe, 16 vagy Gergely milkói püspököt 1449-ben elsősorban az érsekség alá tartozó káptalanokba és monostorokba. 17 A hitélet helyreállításának célja oklevelei arengáiból is kiviláglik. Gyakran fordul elő a „pásztori gondoskodásra" való hivatkozás. A kánonjogász prímás azonban ezt jogi alapon is tisztázni akarta. Már 1446-ban szabályozta az erdélyi szászoknál az egyházi bíráskodást, 18 majd Örmény Tamás vizitátor részletes, az egyházfegyelmet illető határozatokat bocsátott ki 1447-1448 fordulóján Brassó és Nagyszeben vidékére. 19 Ezekben különösen élesen mutatkoznak meg a papság nem megfelelő életmódját büntető szabályok. Bizonyára a vizitációs utak tanulságai is hozzájárultak az egyházmegyei zsinatok összehívásához. Már 1448. Szent Albert napjára is hívott össze zsinatot, de nem tudjuk, hogy megtartották-e. 20 Lehet azonban az is, hogy azonos az 1449-re datált zsinattal, amelyen az esztergomi székesegyház újjáépítésére adót vetett ki az egyházra. 21 Ez ellen 1449. november 19-én a szekszárdi monostorban összegyűlt 18 bencés apát a pápához fellebbezett - a pannonhalmi apát nem volt köztük 22 -, de V. Miklós pápa 1450. február 18-án elutasította a fellebbezést és egyházi büntetés terhe alatt elrendelte az adó beszedését. 23 1450-ben új zsinatot tartott Szécsi, amely részben megismételt esztergomi zsinati határozatokat, részben azokat új cikkelyekkel bővítette. 24- Itt is az egyházi fegyelem helyreállítása volt a fő szempont, de a hét szentség és azok kiszolgáltatási szabályain kezdve végigvette az egész egyházi életet. A prímás gondot \iselt a szerzetesrendekre. A bencés monostorok vizitációjára pápai parancsot kapott 25 , de támogatta - amennyiben saját jogkörét nem sértették - az obszerváns ferenceseket is. Nem hiába volt az érsek kánonjogász, féltékenyen őrködött az esztergomi érse-
