Déry Attila: Budapest eklektikus épületszobrászata (Művészettörténet - műemlékvédelem 1 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1991)

Szobrászok - Donáth Gyula

ba öltöztetett allegóriái - ugyané szinten, rizalitközben "égy puttófigura, a mellékutcai délnyugati rizaliton a negyedik emeleten szintén puttók. KRAUSZ-PALOTA Donath művei; az épület főhomlokzatának első emeletén középen, a kapu fölötti foszladékos keretezésű címert tartó férfi és nőalak; az első emeleti sarokrizalitokon a NÉGY KORSZAK, ablak feletti - tagozatos, groteszk fejes zárókődíszes, kagylót magában foglaló - félköríveire ültetett allegóriái: a nyugati oldalon az „édeni"(nőalak kisdeddel) és a „heroikus" (férfialak, sárkányt ábrázoló szárnyas kígyóval), keleti oldalon a „reneszánsz"(nőalak, kezében szakállas férfiképmással) és a „modern"(szárnyas kereket tartó férfialak); az épület második emelet feletti osztópárkányára, a sarokrizali tok, egy ablaktengely közrefogó pilaszterpárjai fölé állított férfi és nőalak párok: a nyugati oldalon a „hűség és szerelem" (balra), „vendégszeretet és barátság" (jobbra, férfialak bőségszaruval), a keleti oldalon az „egyetértés és erő" (balra, férfialak bunkóval, nőalak vesszőnyalábbal), „béke és munka" (jobbra, nőalak a kis szobrot kezében tartó férfi fölé koszorút emel); az udvaron kút-dombormű, „incselkedők": férfi és nőalak, puttóval. Róna József visszaemlékezése szerint, a szobrokat Donath vázlatai alapján ketten alkották. E közlést bizonyos fokig alátámasztja, hogy a NÉGY KORSZAK allegóriáinak barokkos és egyszersmind naturalista alakjait láthatóan más felfogású és szobrászati gyakorlatú kéz (Róna ?) alkotta, mint például az „egyetértés és erő" a „béke és munka" párosainak merev, stilizált férfiszobrait (Donath ?).

66 OPERA Donath alkotta a főhomlokzat első emeleti falifülkébe Thália szobrát, a terraszra pedig Arezzói Guido, Pergolesi és Orlando di Lasso alakjait, valamint a nézőtéri díszpáholyokat díszítő négy táncoló alakot, amelyek a négy hangnemet testesítik meg. (A zeneszerzők szobrait 1965-ben kicserélték.) Róna József visszaemlékezése szerint Tháliát 67 és a négy páholydíszítő szobrot Donath vázlatai alapján közösen készítették el. KIRÁLYI PALOTA Donath alkotta a dunaparti oldali főhomlokzat középrizalitjának két oldalára állított, fegyverekbői komponált szoborcsoportozatokát, az „oroszlános" kapu feletti külső oldali szoborfülkékbe a „földművelés" és a „kereskedelem" (Merkur) allegorikus szobrait. (A „kereskedelmet" 1950-ben Andrássy Kurta János újrafaragta.) Donath műve a 68 palota Szent György téri korlátjának sarokpillérére állított Turulmadár szobra is. KÚRIA A főhomlokzat déli szárnyának párkányzatán a „közvádló" és a „védő" alakja Donath - 69 müve. Donath Gyula korának talán leginkább rejtélyes művész-egyénisége. „Élete "mintha csupa ellentétből szövődött volna össze,, - írta róla Lyka Károly. Tegyük hozzá; a róla alkotott vélemények is. Lyka „meleg kedélyéről" ír, bohémnak mutatja be, akinek