Déry Attila: Budapest eklektikus épületszobrászata (Művészettörténet - műemlékvédelem 1 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1991)
Irodalom
Liber Endre nagyigényű összefoglaló műve hangsúlyosan emlékmű szobrászattal foglakozik. Részletesen közli a szobrok alkotásának társadalmi hátterét. Forrásait viszont Medveyhez hasonlóan nem hozza nyilvánosságra. (E forrásokra azonban következni lehet. A nagy fővárosi köztéri emlékműszobrok esetében Buday József adataira támaszkodik, egyébként a székesfővárosi hivatalos irataiból idéz és korabeli napilapok közleményeit használja föl.) Rajna György budapesti köztéri szoborkatalógusa e műfajban eddig a leginkább átfogó mű. Anyaga feldolgozásának metodikája figyelemre méltó. Sajnálatos módon forrásait ő sem közli. Komoly probléma, hogy a szakirodalomban olykor téves adatok öröklődnek. Kismarty-Lechner Jenő például egyértelműen Lechner Ödönt nevezi meg a Kecskemétiház (V. Veres Pálné u. 9.) alkotójaként 1 , holott ez az épület Lechner Ödön és Pártos Gyula közös műve 2 . Jellemző, hogy a jólértesült Bauzeitung für Ungarn Pártost nevezi meg tervezőként^. Ugyanezt mondja a kevésbé megbízható Róna József is'*. KismartyLechner a szobrok alkotójaként Marhenke Vilmost azonosítja, csak mert... ő is Kőbányán, a közelben lakott. Marhenke életművébe nem illenek ezek a naturalisztikusan kidolgozott monumentális magyar figurák és az "ismerniük-kellett-egymást,-tehát-dolgozhattak-együtt" gondolatmenet bizonyítékként sem meggyőző. A Bács-Kiskun Megyei Levéltárban található eredeti iratanyag (árlejtések) alapján a szobrok alkotójaként, vagy szállítójaként Hentsch Ignácot nevezhetjük meg. A Bauzetung is Hentsch Ignácot (műhelyét), Róna a Hentsch műhelyében - e megbízás esetében Lötz Károly kartonjai alapján - dolgozó Kunszt Józsefet nevezi meg alkotóként. Rónát ez alkalommal hitelesnek tekinthetjük, hiszen e szobrok készülte inaséveinek meghatározó élményei közé tartozott. Bonyolítja Kismarty-Lechner pontatlan adatközlését a szobrok hibás és nem teljes felsorolásával is, holott a szobrok alanyairól a lábazati feliratok tudósítanak. Átveszi e megállapításokat Bakonyi-Kubinszky-féle Lechner-életrajz is, a téves szobor-megnevezésekből levont értékelhetetlen következtetéssel. (Az említett épület adatait lásd Hentsch Ignácnál!) E gondolatmenettel csupán az egy konkrét épület kapcsán előforduló problémák és latolgatási lehetőségek tipikus példáját kívántuk bemutatni. Az alkotók - ismert műveikkel - betűrendben követik egymást, egy-egy alkotó művei épületenként, időrendben sorakoznak egymás után. Egy-egy épület, a hozzátartozó szobrokkal, egy „tétel". Valamennyi szobrásznál bevezetőben közöljük élete legfontosabb, általunk ismert adatait - hol és mikor született és halt meg, kinél dolgozott, hol, kitől tanult, milyen műveket alkotott (az épületdíszítő szobrokon kívül) és hol volt a műhelye (műterme)... A címek ismétlődően azonos forrásait - Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Közlönye (évenként, 1873-tól); Műcsarnoki kiállítások katalógusai; egyéb kiállítási katalógusok; Budapesti címjegyzékek - helytakarékossági okok miatt nem jelöltük meg alkotónként. A szobrászok életrajza esetében azért soroljuk fel ismert köztéri és egyéb alkotásaikat, mert az alkotók életrajzát így érezzük teljesnek és mert ezek, művészi teljesítményeik értékelésének alapjául szolgálhatnak. A nem köztéri jellegű alkotások sorsával a szobrok bemutatásának (kiállításának) dokumentált tényén kívül - nem foglalkozunk, egyrészt azért, mert célunk az épületszobrászat bemutatása, másrészt pedig e
