Déry Attila: Budapest eklektikus épületszobrászata (Művészettörténet - műemlékvédelem 1 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1991)

Irodalom

művek sorsa ritkán tárható fel; csupán azt közöljük, ha közgyűjteménybe került, ha (általunk ismert) ártverésre bocsátották, illetve ha bizonyítottan elpusztult. Valamennyi épület-, vagyis szoborleírái „tételnél" tartjuk magunkat ahhoz a formához, hogy épületenként címfejben közöljük az épület jelenlegi címét, esetenként - ha eltéró - építéskori címét, vagy címeit, (közismert) elnevezését, építésének idejét amely rendszerint egybeesák a szoborfelállítás idejével. Ha a szoborfelállítás ideje komolyabb mértékben eltér az építés idejétől, úgy azt jelezzük. Ezután egy mondatban jellemezzük az épület stílusát és - bontásának-pusztulásának dátumával - közöljük, amennyiben az épület már nem áll. Új rovatban kiemeljük az építtető, építész, építőmester és társművészek, iparművészek nevét. Ezt követi a műtárgyleírás - amennyiben ismert(ek), és a lábjegyzetbe helyezett irodalom. Az egyes épületeknél felsorolt „irodalom"-ban csak azokat az említéseket közöljük, ahol az épület szobrászát (szobrászait) megnevezték. Az építtető, építész, mester, kőfaragó, stb. irodalmi említéseit e jegyzetanyag nem tartalmazza. Az építtető, építész, építőmester nevét korabeli engedélyezési iratok és tervek tartalmazzák, ezek, a szakiparosokra vonatkozó irodalom Pestre vonatkozó részével együtt megtalálhatók lesznek nyomtatásban is a Budapesti Műemléki Topográfia megjelenő köteteiben (jelenleg kéziratban), illetve részben az említett topográfia-sorozat Budára vonatkozó része már tartalmazza. Meg kell azonban említenünk, hogy az esetek túlnyomó többségében az épületszobrászok említése egyúttal az építtetők, a tervezők és a szakiparos vállakozók említésével járt együtt.