Ingatlanfejlesztés es műemlékvédelem (A 24. Országos Műemléki Konferencia Komárom, 2007)

Plenáris ülés 2007. augusztus 27. délután. Levezető elnök: Mezős Tamás - Esettanulmányok - Vincze Miklós: Többfunkciós művészeti központ kialakítása műemlék épületben (Budapest, Király u. 26.)

Műemlék és design. Nagyon fontos kérdés a szellemi termék eredetiségi foka. Egy percet beszéljünk erről. Akkor működik egy ingadanfejlesztés, akkor jön létre új szellemi termék, hogyha funkcionális elvárásokban a ház megjelenésében vagy műszaki tartalmában olyan rendezési fokot tudunk kitalálni, melynek végeredménye egy eredeti, az eddigiektől eltérő összefüggésrendszer, amely garantálja számunkra az eredetiségi fokot. Forradalmian új az a gondolat, amikor olyan szellemi termék jön létre, amely átalakítja a fogyasztást, átalakítja az életmódot, amikor az addigiakhoz képest valamivel jobbat, újat hoztunk létre, de alapvetőn a régi, az eredeti alapokra támaszkodik az új szellemi termék. A mi szellemi termékünk ebben a házban egy olyan új összefüggésrendszert mutat, amely egészen bizonyos, hogy Magyarország kommunikációs életében, az új kommunikációs társadalomban egy mintaértékű projektet, életmódot generál. Azt reméljük, hogy a jövőben az ilyen jellegű projektek meg fognak erősödni. Különös lehetőségek vannak Budapesten erre, gondoljunk például a közraktárakra, ahol európai rangú kommunikációs projektet valósítunk meg eredeti konvencionális építészeti modelleken keresztül és az új összefüggésrendszer, a funkciók új rendszere garantálja számunkra az új játék gondolatát. A ház állapotáról szólva, el kell mondani, hogy a szerkezetek alapvetően rendezettek voltak, tehát jó állapotban lévő falakat találtunk. A konzolok általában a helyükön voltak, a kőlapok viszont általában töröttek voltak és a nyílászárókat teljes egészében cserélnünk kellett. A födémeket pedig gombás állapotuk miatt kellett kicserélni. Ez volt az a kiindulási alap, amiről a házat újra kellett építeni. A ház hátsó, bombatalálatot ért részét vissza kellett bontanunk és ennek megfelelően a műemléki állapot csak egy U-alakú részben tekinthető meg. A hátsó új részt teljes egészében újragondoltuk. Pillérvázas szerkezetű, de vasbeton falakkal körülvett megerősített szerkezet lett. A homlokzatot az eredeti klasszicista homlokzathoz képest több esetben korrigálták. Felkerültek azok a szőlőfürtök, amelyek a ház jeleként funkcionáltak, ha a királyi borházról beszélünk. Ezek meg is maradtak az első és második emeleten, ám az alsó szintet teljes egészében átalakították és később az utcafrontra kinyitott homlokzatot visszabontották. Mi egy olyan szerkezeti összefüggésrendszert vázoltunk föl, ami a felső homlokzati nyílásokat lehozza a földszintre. Ez az üvegfelületeken keresztül kapcsolatot biztosít az utca embere és az üzletek között. A belső terek területi összefüggéseit megtartottuk és a pincei hangulatokat is átvezettük a házban, felvezettük a háznak a felső szintjéig és ahol lehetett, az eredeti kőfelületeket restauráltuk. A földszinti részen megtartottuk az eredeti vakolatot és ott fehér festést tettünk fel. Az udvar tengelyében járható üvegfödémet helyeztünk el, amely a háznak egy különös lehetőséget jelent, mert az üvegfodémen keresztül ez az alsó részen teljesen használható világos teret eredményezett. A jobb oldali részen megtartottuk az eredeti kőfelületeket és a baloldalon, ahol nem volt meg a téglafelület, ott oszlopos rendszert alatítottunk ki ugyanabban a mélységben, ugyanabban a méretrendben, ahogyan korábbiakban a fal volt, azzal a különbséggel, hogy így lényegesen nagyobb nyitott felületek keletkeztek.