Ingatlanfejlesztés es műemlékvédelem (A 24. Országos Műemléki Konferencia Komárom, 2007)

Plenáris ülés 2007. augusztus 29. délelőtt. Levezető elnök: Fejérdy Tamás - Esettanulmányok - Virágh lászlóné: Egy kőszegi polgárház felújításának-átalakításának folyamata, tapasztalatai

dott össze, azonban itt bizony nagyon nehéz helyzetbe kerültünk. A falat nem en­gedték kivenni! FeUebbeztünk és többszöri fellebbezés után a Hivatal elnökéhez fordultunk, eredménytelenül. Az egésznek a tanulsága csak az, hogy megértettük, hogy ez a fal ez egy régi füstös konyhának a fala volt és hogy egy régészeti vagy építé­szeti emléket kell itt megvédenünk, csakhogy ez a mi funkciónkba nem illett bele. Volt egy pillanat, amikor megtorpantunk és a tervezők azt mondták, hogy ebben az esetben nem tudják megvalósítani a múzeumot, mert egy 150 cm-es ajtón a középső helyiségbe nem lehet bejutni, ugyanakkor így nem volt meg az a tér, ami a kiállí­táshoz kellett volna. A végén gondolkoztunk és kompromisszumot kötöttünk. Ki­tűztük a kiállítás megnyitásának újabb időpontját. 2003 februárjában utasították vissza az engedélykérelmet, 2003 májusában már a fellebbezésünket is elutasították és ezután nagy mély levegővétel után megkezdtük a kompromisszumos megoldás kidolgozását. Gondolkoztunk, hogy mit lehetne csinálni, s folytattuk a munkát. Ér­dekesség az, hogy a munkavégzés során, amikor vakolták ugyanazt a falat, ahol nem volt nyílás, pont a felügyelők jelenlétében, leesett egy tégla és mögötte ott volt egy ablak. Ez nem változtatott a helyzeten. Nekünk lett ugyan igazunk, de mégsem alakíthattuk ki a nyílást. Ezen már valójában túl vagyunk, de egy kicsit minket igazolt az élet és megmondom őszintén, hogy szomorúságunkban azért azt mondtuk, hogy de jó, hogy nem tévedtünk nagyot, mert valójában ma is ott van egy rácsos, elég je­lentős nagyságú ablak. Tehát valamikor azt a falat már megnyitották. 2004. április 23-án megkaptuk a rendeltetés módosításának engedélyét és 2004. április 24-én ünnepélyesen megnyitottuk a Posta Múzeumot. Ez idő alatt kétszer kaptunk bírságot. Egyszer 100 ezer forintot, amit 50 ezer forintra mérsékelt a ható­ság, és egyszer 350 ezer forintos örökségvédelmi bírsággal sújtottak berniünket, amit azonban fellebbezés után a hivatal visszavont és törölt. Ez nagy élmény volt szá­munkra. Úgy éreztük, hogy mindent megtettünk azért, hog}' értéket teremtsünk és úgy éreztük, hogy egy olyan célt tűztünk magunk elé, ami közösségi cél. Non-profit dolgot akartunk létre hozni, értéket akartunk a jövő számára teremteni. Azt gondo­lom, hogy Önök talán még sokkal jobban tudják, hogy egy műemlék felújításánál az előkészítő munkákra milyen rendkívüli súlyt kell helyezni. Tapasztalataim alapján kijelenthetem, hogy egy felújításnak az a lényege, hogy hogyan készítik elő. Tehát, ha valaki betartja az előkészületre fordított idő igényét, akkor kevesebb meglepetés érheti. A kivitelezési szakaszban a kivitelezési technológia a legfontosabb és itt látunk mi a magyar jogszabályokban olyan dolgot, amin valamilyen szinten feltétlenül vál­toztatni szükséges. Ma nincs olyan kialakult technológia, amivel meg lehetne védeni bizonyos típusú házakat. Két-három éves tatarozással megújított házak sajnos újból tönkremennek. Novemberre készülünk is egy kis meeting-gel, hogy bemutassuk azt, hog}' min múlik egy felújítás értékállósága. A vakolat leverése, a szigetelési technikák alkalmazása rendkívül komoly gondot jelent. Ha a műemléki felügyelet nem ad kellő segítséget szakmailag, hogy mit lehet, hogyan lehet ezeknek a régi házaknak akár csak a vakolat javítását elvégezni - hiszen a vakolatleverést általában nem engedik -, akkor bizony két-három év múlva kezdődik minden elölről. A mi tapasztalatunk az, hogy a belső bejárati ajtónál és egy-egy farrészen, ahol nem volt szabad levernünk a

Next

/
Oldalképek
Tartalom