Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Esettanulmányok - Varga István: A komáromi erődök műemlék-fejlesztési projektjei

a lovaspólótól kezdve a Kaland-bástya különleges extrém sportközpontjáig készülnek izgalmas tervek - szinte mindig lelkes partnerek kezdeményezésére és aktív részvételével. Ki kell emelnünk az erődök „emlékhely" jellegét is, hősök és áldozatok tízezreinek emléke kötődik a helyekhez. Kényes kérdés például az, hogy az egykori orosz jelenlétnek tegyünk-e emléktáblát vagy sem? Általában azt szokták mondani, hogy "még nem", de ennek is eljön az ideje, mert ez is része volt az erődök - és az ország - történelmének, és emléküket történelmi tényként kell kezelni. A komáromi az egyetlen erőd a monarchia korából, ami nem vett részt XX. századi háborúkban, ezért „a XXI. századi megbékélés" helyszínének (is) nevezzük. Egyik sikeres megoldásunknak tarjuk az ún. „emlékligetet", melyben 106 tölgyfát ültettünk el; a dunántúli faiskolák kedvezményes árú facsemetéit 106 komáromi polgár és szervezet (és az erőd barátai) vásárolta meg, így vált lehetővé - tervezett források nélkül is - egy kvázi-közpark, mely elrejti azt a 15 kopjafát (is), amelyeket a világháborút túlélt, gulagot megjárt egykori katonák elesett bajtársaik emlékére ajándékoztak az erődnek. ... Az ötödik érték-kategória a „természeti környezet", maga a Homokhegy, a Duna-part, az ott megmaradt egyedi flóra és fauna. Az erődök markáns karakteréhez -úgyis, mint „zöld urbánus terekhez" - viszonylag jól illeszthetők az alternatív energiaforrások telepei is (mini-vízierőmű, szélerőmű és napkollektorok telepítése); ezek a helyben termelt ingyen-áram révén jelentősen hozzájárulnának az említett „önfenntartó intézmény" célkitűzés eléréséhez is. Itt kell megemlítenünk az erőd külterületén vezető, egyelőre csak tervezett Műemlékvédelmi és Természetvédelmi Tanösvényt (amellyel Gyurkó János néhai természetvédelmi és műemlékvédelmi miniszternek is emléket szeretnénk állítani). Ezt a kb. 4 km-es sétautat oly módon alakítanánk ki, hogy kb. 30 állomása a külső területeken akkor is látogatható legyen, amikor az erőd zárva van. Remélem, e néhány projekt-elemből kirajzolódik az, hogy - a tömegrendezvényektől a minőségi, fiatal kultúra támogatásáig hogyan próbáljuk szinergikusan strukturálni az értékeket és a vonzerő-elemeket. De a lehetséges forrásokról is beszéljünk. A Hadkultúra Központ 23 millió forint alapító tőkével alakult meg, és 2000-ben, évi 16.000 fős látogatószám mellett, három fővel indult a csapat. 2004-ben már 385 millió forintból gazdálkodtunk, ennek kb. 50%-a beruházás és tervezés, 50%-a működés és karbantartás. A belső arányok négy év átlagában úgy oszlanak meg, hogy a közvetlen állami támogatás tehát a közhasznú céltámogatások - 62%-ot tesznek ki. kb. négy év alatt 13,5% a saját bevétel átlaga (ezt főleg a jegybevételből, ami másfél órás idegenvezetést is fedez, átlagosan 500 Ft/fő belépti díj mellett értük el). Négy év alatt 15 eredményes pályázatunk volt, melyek forrásaink 22%-át adták (a legkisebb összeget, 80 000 forintot, Komárom városától az út-menti sáv szépítésre, a legnagyobbat, 44 millió forintot a szabadtéri színház megvalósítására kaptuk). Végül a források 2,5 %-át teszik ki a szponzori támogatások, mintegy 50 jelentősebb támogatónk volt, akik a Komáromi Erődök Baráti Egyesülete és a Mecénás Klub keretében nyújtottak jelentős pénzbeli és természetbeni segítséget.