Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Esettanulmányok - Őze János: Az örökség, mint fejlesztési potenciál

A következő ehhez kapcsolódóan, a kastély mögötti várkert. Forgách József az 1800-as évek elején egy angol parkot hozott létre a korábban elmocsarasodott, üres réten, ami a védműnél szokásos üres térként funkcionált. Ennek a felújítása is tervbe van véve. A török szultán lányának romantikus stílusú sírja ráépült egy forrásra, imitáltak egy sírhelyet, amit vízzel teleengedtek. Mint gyerekek, mindig kutatni akartuk és pont a víz miatt nem lehetett. Sajnos a támfala leomlott és volt rajta egy felirat is, ami szintén nincs meg, de helyette Kiss József tájépítő kertészmérnök kitalálta, hogy majd mit fog tenni. A múbarlangba, amelybe a kolostorból kijövő források egyikét vezették be csobogószerűen az egyik nyíláson átvezetve a közeli tóba folyt a víz. A kert a mindenkori uraság nyári szórakozó, kártyázó helye lehetett. A kastélynál és a várkertnél csak a külső dolgokba van beleszólásom, hiszen az kincstári tulajdon, de a belső város az kimondottan városi felújítás keretein belül zajlik. Nagyon fontos és nagyon-nagyon lényeges az, amit majd 30 éve szinte nem hittem el, hogy ha a vezetékeket végre földbe helyezzük és megtörténik a teljes infrastruktúra felújítása, akkor olyan körülményeket teremthetünk, amely kellemessé és kedvessé teszi ezt az utat. A földben lévő víz- szennyvíz-, csapadékelvezetés cseréje kb. 50%-os volt. A légvezetékek, a telefonkábelek, (kábeltévétől az elektromos vezetékekig), minden a föld alá kerül. A rendezési tervünkben szereplő minden elképzelésünk megvalósul. Azt tudtuk, hogy bazaltkövet beépíteni nem tudunk, de bazaltkő formájú, antikolt viacolorból fog készülni a burkolat. A műemléki védettség mellett a terület régészetileg is védett és előtte komoly régészeti feltárások folytak, én ezt nagyon fontosnak tartottam, hiszen épített örökségünket csak úgy tudjuk tovább bővíteni, ha a föld alatt lévő értékeinket is előhozzuk. Már most el lehet mondani, hogy nagyon érdekes az, amit a Nemzeti Múzeum régészei találtak. A késő középkori részig lemenve (mert sajnos csak addig mentek le). Megtaláltuk az 1600-as évekből a vár belső kapuzatait a kerékvetővel, és ez a parkban be lesz mutatva. Én úgy képzelem el, hogy a rekonstrukció befejeztével a belső várost, hogy eddig volt egy kastélyunk, volt egy kolostorunk, most pedig lesz egy egységes műemlék városunk, ahová a turista szívesen ellátogat. Egyébként busszal majd be sem lehet menni, csak sétálni. Sétálás közben eldöntheti, hogy mit fog megnézni, mit szeretne megnézni Egerből és egyéb helyek tapasztalataiból tanulva. Ha a látogató bemegy a vázmázba, ahol a tourinform iroda lesz, ott tud venni olyan jegyet, amivel mindenhová be tud menni, és tud venni olyan jegyet is, amivel csak egy helyre mehet. Lényeg az, hogy sétáltatni szeretnénk a vendéget, tudniillik akkor tudjuk csak a szolgáltatókat olyan helyzetbe hozni, hogy ők is profitáljanak. Emellett folyamatos programszervezéssel is szeretnénk a város turisztikai vonzerejét emelni. Reméljük, hogy ezen felújítás hasznot és látogatót hoz Hollókő és Ipolytarnóc számára is, de természetesen ez oda-vissza érvényes.