Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)

Esettanulmányok - Varga István: A komáromi erődök műemlék-fejlesztési projektjei

VARGA ISTVÁN A KOMÁROMI ERŐDÖK MŰEMLÉK-FEJLESZTÉSI PROJEKTJE Hálátlan dolog utolsó előadónak lenni; tapasztalt konferenciára járók szerint már csak a kocsmacímeket kellene beolvasnom..., de, ragaszkodva a műemlékek „fejlesztésének" témájához, megpróbálok röviden beszámolni a komáromi erődökről, a jelenlegi helyzetről, az eddig vezető útról és a további tervekről - egy sok szempontból hasznos tapasztalatokkal szolgáló esettanulmány bemutatásával. A komáromi erődrendszer egy határon átnyúló világörökség-jelölt műemlékegyüttes, mely mai formájában a XIX. században alakult ki, a Duna mindkét partján. A középkori Öregvár mellett fokozatosan épült ki a XVIII. században az Újvár, majd a napóleoni háborúkat követően a Nádorvonal és a Csillag-erőd, az 1848/49-es Szabadságharcot követően pedig a déli part két nagy, modern erődítménye: a Monostori és az Igmándi erőd. A legnagyobb erőd a monostori, 2000. január 1-től van a „Monostori Erőd Hadkultúra Központ" Műemléki Ingatlanfenntartó és Hasznosító Közhasznú Társaság kezelésében - e hosszú név minden lényegest elmond a szervezetről. 2005. május 15-től az Igmándi és a Csillag-erőd is a társasághoz került, a három erőd kb. 50 000 m2 fedett építményt és további mintegy 200 hektár külterület lő-dombok, árkok, védőzónák - kezelését jelenti. Az erődök laktanyaként és kiképzőbázisként katonagenerációkat szolgáltak ki, majd 1945. és 1991. között teljesen elfelejtődtek, a vasfüggöny innenső oldalának legnagyobb titkos szovjet fegyverraktáraként eltűntek a térképekről is. Amikor a Déli Hadseregcsoport elhagyta hazánkat, és az erődöket is, a Magyar Állam a kivonulást lezáró orosz-magyar szerződésben 3,1 milliárd Ft kárértéket érvényesített - melyet az erődök felújítására kell fordítani. A feladat: a teljesen ismeretlen, lepusztult rom jellegű különös épületegyüttest egy szakszerű műemléki ingatlanfejlesztés révén egy milliós látogató-forgalmat lebonyolító vonzerővé kell alakítani. Ez egy hosszú folyamat lesz és nemcsak a megújítás, hanem már a "rejtőzködő" műemlék megismertetése is nehéz feladat: marketing szempontból ez egy új termék új piacon való bevezetését jelenti. A tervezés már a szovjetek távozását követően megindult A BME építészhallgatói felméréseinek alapján az ÁMRK készítette az első terveket, majd egy Phareprogram keretében, egy hosszú távú fejlesztési koncepció készült el, - miközben a Magyar Honvédség bevonásával folyt a kárelhárítás és az aknamentesítés. A fejlesztési koncepció-terv - a szokásos SWOT-analízis és probléma-feltárás mellett - már konkrét intézkedési tervet, és az elérhető forrás lehetséges térképét is tartalmazta, valamint javaslatot tett egy, kormányzati és önkormányzati alapítású közhasznú társaság megalapítására is. E koncepció-terv alapján 1998-ban elértük, hogy - a honvédelmi miniszter előterjesztésére - a Kormány határozatot hozott a közhasznú társaság megalapításról. Öt alapítóval - a honvédelmi tárca, a kulturális tárca, a Pénzügyminisztérium, a KVI, a megye és a város - a közhasznú társaság kifejezetten az Európai Uniós támogatásoknak kívánt elébe menni, tulajdonosi szinten összefogva az országos, regionális és helyi érdekek képviseletét. (A mai napig ez a