Az épített örökség szerepe a társadalmi-gazdasági fejlesztés folyamatában (A 23. Országos Műemléki Konferencia Balassagyarmat, 2005)
Plenáris ülés. Elnök: Varga Kálmán és Fegyverneky Sándor - Halm Tamás: Az épített örökség szerepe a nemzeti fejlesztési terv kialakításában
lő modernizálásra, versenyképességre, illetve a munkahelyteremtés megalapozására. Ennek a munkának a keretében több fajta anyagot készítettünk el, van egy rövid, népszerű anyagunk, a „Tegyük sikeressé Magyarországot", ami nem egészen 30 oldal. Ez közfogyasztásra szánt dokumentumnak minősíthető, amit mindenki végig tud olvasni, mert ebben még ábrák és táblázatok is vannak. Ez a civil partnerség keretében is nagyon jól felhasználható anyag. A „Célok és eszközök a sikeres Magyarországért" című tanulmány 50-60 oldal terjedelmű, illetve egy komoly helyzetelemzést is összeállítottunk, ami több mint 100 oldal. Ezeket mindmind letölthetik a Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapján. Az Európai Unió fejlesztési, illetve tervezési gyakorlata előírja, hogy milyen módon kell összeállítani ezeket a terveket. Meg kellett nézni, hogy a helyzetelemzés alapján milyen erősségekre építhetünk, illetve milyen gyengeségeket kell kiküszöbölni. Ebben szerepeltek jelentős kulturális és történelmi hagyományok, és itt hadd utaljak arra, amiről már korábban beszéltem, hogy ez a fejlesztési tervezés kéz a kézben halad a magyar Európa politika alakításával. Mi a magyar Európa-politika alakításának a legfontosabb feladata? A magyar nemzeti érdekek érvényesítése az Európai Unióban, illetve hozzájárulás ahhoz, hogy az Európai Unió fejlődése ezeket az érveket ne negligálja, hanem inkább az érvényesülésüket segítse elő. Ahhoz, hogy a magyar értékeket képviseljük az Európai Unióban, természetesen ezeket az értékeket fel kell tárni, meg kell őrizni és meg is kell ismertetni. Ezek az értékek nem csak a rendelkezésre álló olcsó munkaerőt jelentik, hanem mindazokat a kulturális, örökségvédelmi hagyományokat, amiről a mai konferencián még nagyon sokat fognak hallani. Óriási a verseny és ha a rádiót figyelmesen hallgatják, az újságot szorgalmasan olvassák, akkor tudhatják, hogy a kormány egy másik tagja, Kóka János gazdasági miniszter most egy versenyképességi stratégiával jelenik meg a közvélemény előtt, illetve a jövő héten a gazdasági és szociális tanács előtt is. Ennek a fő üzenete, hogy a legfontosabb feladat ma Magyarországon az ország versenyképessé tétele. Nagyon sokat lehetne erről vitatkozni. Először is arról, hogy elfogadjuk-e azt, hogy ez a legfontosabb feladat? Civil szervezetekkel találkozván beszélgettünk erről, és én azt mondtam, hogy fogalmazzák meg nagyon erőteljesen, hogy mennyire fontos dolog a gazdaság versenyképessége. Ha nem versenyképes a gazdaság, nem tudjuk előállítani, megteremteni azokat a forrásokat, amelyekkel értékeinket gondozni és ápolni tudjuk, de nagyon fontos, hogy a kormány és az Országgyűlés is tudatában legyen, és mi mindnyájan tudjuk azt, hogy nem csak a gazdaságot kell fejleszteni, hanem a humán erőforrást is. A fejlesztési tervben az ember ne csak munkaerőként és fogyasztóként szerepeljen, hiszen mind a kettő csak eszköz. A legfontosabb feladat az, hogy a fejlesztéspolitika, a fejlesztési tevékenység járuljon hozzá az élet minőségének javításához, hogy mindnyájan jól érezzük magunkat ebben az országban és mindnyájan jobban éljünk. Az ország erősségeinek számbavételében jelentős momentum volt földrajzi, geostratégiai fekvésünk, ami arra predesztinál bennünket, hogy egyfajta híd szerepet betöltve, próbáljuk megtalálni helyünket Európában.