A történeti varos es vidéke (A 22. Országos Műemléki Konferencia Sopron, 2004)

Záró plenáris ülés - Elnök: Kóczán Zoltán - Raportőrök beszámolója - 2. szekció: Arnóth Ádám

valamilyen szinten azért rendben vannak tartva, de természetesen ez a funkció legkevésbé sem felel meg a kastély értékének. A nagy kastélyok mellett ott vannak még a kisebb épületek, kisebb kastélyok, kúriák. Ezek sorsa rendkívül sokféle, van amelyik magántulajdonban és nagyon jó állapotban van, de nagyon sok olyan is van, amelyik teljesen lepusztult, tennivaló tehát bőséggel van. Hasonló volt a témája Klaniczay Péter előadásának is. Rá persze nem jellemző a statisztikai szenvtelenség, hiszen húsz éven keresztül Pest megyei felügyelőként, meglehetősen jól ismerve az épületeket, mindegyikhez érzelemmel és indulattal viszonyulva mutatta be azokat. Pest 1 megyéről, pontosabban Budapest vonzáskörzetéről beszélt, hosszan elemezve a kastélyok sorsát, azt, hogy valaha nagyon komoly történeti, társadalmi, gazdasági háttere volt ezeknek az épületeknek, ma azonban legfeljebb a jó szándék az, ami rendben tartja őket, ez pedig kevés. Elmondta a kastélyok legújabb kori történetét, az eredeti tulajdonosok eltűnését, a II. világháborús sérüléseket, a népharag következményeit, majd pedig azokat a funkciókat, amelyek ugyan biztosították a fennmaradásukat, de nem voltak megfelelők. Sok volt közülük, amit ugyan rendben tartottak, de esetenként kicserélték az ablakokat engedély nélkül szétosztották a parkjukat, és a többi. Felhívta a figyelmünket arra, hogy a gazdasági fejlődés következményeként a kastélyok addigi fennmaradását biztosító ideiglenes funkciók új épületekbe kerülhettek és ez gyakran elősegítette pusztulásukat. Utolsó előadónk Bugár-Mészáros Károly természetesen még több képet mutatott. Gondolva az eredeti témára a városkörnyéki kastély egy sajátos metszetét adta. Funkcionális kontextusba helyezte a kastélyokat, felhíva a figyelmet arra, hogy nemcsak a kastélyt és a közvetlen hozzá tartozó majorságot kell megóvnunk, hanem rengeteg más épületet is, ami hozzájuk tartozott. Például a gödöllői kastély kapcsán elmondta, hogy a Grassalkovich családnak volt palotája Pesten (amit egyébként azóta lebontottak) és a Grassalkovich család alapította a máriabesnyői kolostort, ami egyúttal a temetkezési helyük is volt. A családhoz tartozott a többi között a borház és egy egészen különleges major Babatpusztán, ahol tejkóstolásra alkalmas kupolaterem volt. BugárMészáros Károly szerint ezeket a dolgokat mindig figyelembe kell venni és úgy lenne érdemes bemutatni, ahogy ő szokta mondani, a minőségi országbemutatás elemeként, hogy annak része legyen kastélyon kívül a városi palota, a csárda, és a többi. Ilyen példaként mutatta be a Festetics család a keszthelyi kastélyát, illetőleg pesti palotáját és ezzel egy másik problémakört is érintett, hiszen bármennyire is örömteli, hogy eltűnt az állvány végre a Festetics palotáról a Pollack Mihály téren az új funkció az egyetem, nem igazán szerencsés és ebből rengeteg nehézség származik, nem beszélve arról, hogy a bútorok meglehetősen igénytelenek. Szerinte a kastély, illetve a történeti épület helyreállításának nagyon fontos része a történeti bútor.