A történeti varos es vidéke (A 22. Országos Műemléki Konferencia Sopron, 2004)

Záró plenáris ülés - Elnök: Kóczán Zoltán - Raportőrök beszámolója - 3. szekció: Olajos Csaba

Az előadás utáni hozzászólások is leginkább ezt erősítették meg. Felkérés nélküli előadás nem volt, a hozzászólók leginkább a bútor problémakörével foglalkoztak. Mivel, hogy ebben mindenki egyetértett, én egy ellenpéldával szerettem volna a jó, a minőségi kontraszt jelentőségére felhívni a figyelmet. Aki volt Párizsban a Marais negyedben a Piccasso múzeumban és látta a nagyszerűen helyreállított XVIII. századi városi palotát és hozzá Piccasso müveit és a Giacometti szobrokat idéző lámpákat, annak érdemes elgondolkodni azon, hogy lehet olyan helyreállítást is végrehajtani, ahol ugyanezek a dolgok éles kontrasztban vannak egymással, de olyan minőségben, amitől a helyreállítás többé válik, mint egy puszta történeti helyreállítás. OLAJOS CSABA 3. SZEKCIÓ A mi szekciónk népi építészeti témákkal foglalkozott. Csatári Bálint sajnos nem érkezett meg, így három helyett csak két előadás hangzott el. A két előadás tulajdonképpen a világörökség részét képező Fertőtáj két oldalát mutatta be. Az egyik oldalon Agostházi László Fertőrákossal foglalkozott a 60-as évek kutatásaival, vizsgálataival, településszintű terveivel és nagyon szépen bemutatta rajzokon, diákon a településszerkezet fejlődését, jellegzetességeit, a fertőrákosi településszerkezet kettősségét. Bemutatta az épületállomány különlegességét, harmonikus kialakulását és ismertette diákon azt a pusztulást is, ami ott történt az elmúlt évtizedekben, hogyan kontyolták le az épületeket, hogyan színezték át, hogyan vakolták a fehérre meszelt épületeket kőporos vakolattal, hogyan cserélték ki az ablakokat, tehát hogyan változott a falu. Az előadás sok mindenre felhívta a figyelmet. Felhívta a figyelmünket a településszintű műemlékvédelem fontosságára. Ana, hogy nem csak az egyedi épületeket, hanem településszinten is védeni kellene értékeinket. Az előadásból következtetni lehetett arra, hogy a világörökségi kultúrtáj témáját hogyan kell kezelnünk, hogyan lehet ebből az új státuszból erényt kovácsolni. Jürgen Bauer előadása tágabb volt, ő Burgenland népi építészetével foglalkozott. Ismertette, hogy hogyan települt be a lakosság, hogy alakult, milyen településstruktúra, milyen épületállomány alakult ki a területen, milyen értékeik voltak, vannak és a 60-as évektől ez az értékállomány hogyan változik, hogyan tűnik el. Ott ez a folyamat jóval korábban kezdődött. A két előadás arra is felhívta a figyelmet, hogy a falusi környezetbe, a népi épületek környezetébe hogyan lehet és hogyan kell, kellene új épületeket