A történeti varos es vidéke (A 22. Országos Műemléki Konferencia Sopron, 2004)

Záró plenáris ülés - Elnök: Kóczán Zoltán - Raportőrök beszámolója - 2. szekció: Arnóth Ádám

elkészítésére, a kutatásokra, amelybe természetesen nemcsak a szokásos műemléki kutatások tehát a falkutatás, illetve a levéltári kutatások értendők, hanem akár színház-, zenetörténeti, gazdaságtörténeti kutatások, és az Esterházy család kapcsolatai is. Ráadásul mindezt úgy kell elvégezni, hogy az érdeklődés Fertőd iránt egyre nagyobb, és ezt az érdeklődést a MAG fenn kívánja tartani akkor is, amikor a helyreállítási munkák zajlanak. Dobó Ágota három nagy csoportba osztotta az elvégzendő feladatokat: az egyik a teljes területre kiterjedő a koncepcionális jellegű ún. Nagy Eszterháza projekt. Ez tartalmazza a kastélyt, a környezetét és az elkerülő út megépítését, a tervezett hasznosítást (múzeum, fesztivál és rendezvény központ, Haydn kutatóközpont barokk-rokokó kutatóközpont) és a többi. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy állagmegóvásra, bizonyos azonnali beavatkozásokra is szükség van, hiszen több sebből vérzik a kastély. Harmadikként „Látvány projekt" néven említette Dobó Ágota azokat az elképzeléseket, amelyek a folyamatos használatot teszik lehetővé: kávézó kialakítását, a méltó világítást, a park rendezését, a közművek kiépítését, stb. annak érdekében, hogy a kastély a felújítás közepette is látogatható legyen. Ehhez mi csak annyit tudunk hozzáfűzni, hogy jó munkát kívánunk és reméljük, hogy egyre több munka fog a nagy koncepcionális terv szerint elkészülni és ez a nagy koncepcionális terv minél előbb teljes mértékben megvalósul és egyre kevesebb dolog lesz a „Látvány projekt" része és egyre több dolog illeszkedik majd a nagy egészbe. Körmendy János, aki húsz évig volt a megye főépítésze, a Győr-MosonSopron megyei kastélyokról tartott előadást. A megyei kastélyok nagyon jó ismerőjeként abból indult ki, hogy a kastély a települések olyan meghatározó épülete, mint a templom. Szerinte ez a kettő, határozta meg a településnek nemcsak a képét, hanem működését és kisugárzását is, hiszen ez a két épület együtt jelentette a település gazdasági, kulturális központját, rendező elvét. Előadásában voltaképpen azt vizsgálta, hogy melyek azok a kastélyok, melyek ezt a kisugárzást ma is meg tudják valósítani. Az eredmény nem egészen szívderítő, hiszen nagyon kevés ilyen van. Körmendy János statisztikusi szenvtelenséggel mutatta végig a megye közel 50 kastélyát, amelyek közül nagyon kevésről mondhatjuk, hogy isten igazában jó állapotban vannak és jó funkcióval működnek. Megmutatta a nagyokat, mint Hédervár, Mosonmagyaróvár, Kapuvár, Csorna, közöttük olyanokat is mint Fertőszéplak, amely kissé romos, bár a helyreállítás előkészítése megkezdődött, hiszen kutatása megtörtént és tervezése is előbb-utóbb elkezdődik. Mutatta Fertőrákost, amely a MÁG kezelésében van; helyreállított szállodaként működő épület volt nem is olyan régen, pillanatnyilag üresen áll. Mutatta Nagycenket, amely nagyon szépen helyreállítva ma is várja a múzeumlátogatókat, viszont nem várja a szállodai vendégeket, hiszen pillanatnyilag nem működik, bár a kincstár tájékoztatása szerint erre azért előbb-utóbb sor kerül. Azután van olyan kastély, amely fogyatékos gyermekotthon, kórház, mint Zsira, vagy Dénesfa. Ezek