A műemlékvédelem táguló körei Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal kiállítása (Kiállítási katalógusok Budapest, 2000

FERIHEGYI REPÜLŐTÉR, FORGALMI ÉPÜLET Budapest XVIII. A főváros új repülőterének létesítésére a nyilvános tervpályázatot 1939-ben írta ki a Kereskedelemügyi Minisztérium, miután kiderült, hogy a frissen elkészült budaörsi repülőteret (1936-1937) - kedvezőtlen fekvése következtében - nem érdemes továbbfejleszteni. A pályázat „egy egymilliós főváros reprezentatív légi kikötőjének főépületét" kívánta létrehozni. Az előkészítő munkák során megépült a Ferihegyre vezető gyorsforgalmi út, 1944-ig folyamatban voltak a repülésbiztonsági, elektrogépészeti berendezések és a kapcsolódó épületek (iránymérőház, rádióadóház, előjelállomás) munkálatai, felépítették és üzembe helyezték az első nagyhangárt, motorszerelőés javítóműhelyt. Megindultak a forgalmi épület építési munkái is, a pályázaton nyertes ifj. Dávid Károly tervei alapján, akinek beszámolója szerint a háború befejeztével kizárólag romok maradtak. Dávid Károly pályatervének alaprajzi elrendezése egy nagyméretű repülőgépre emlékeztet, amelynek „törzsében" trapéz alakú előcsarnok, a „hátsó kormánylapát" helyén a Magyar Légiközlekedési Rt. igazgatósága, a „szárnyakban" egyéb kiszolgáló helyiségek kaptak helyet. A bírálat külön kiemelte az épület elé szabadon állóan elhelyezett, az I. emelet szintjéről híddal megközelíthető kilátóteraszt, amely Ferihegyi repülőtér Ferihegyi repülőtér repülőünnepségek alkalmával minden irányban kilátást biztosíthatott. A végül felépült repülőtér alapelrendezése azon alapult, hogy nagy repülési területet kell létesíteni a fő leszállási irányoknak megfelelő berepülési sávokkal és a terület szélére telepített épületekkel. A tervező a háború előtti pályázatát egyszerűsítette: a trapéz alakú helyett téglány alaprajzú előcsarnok készült, kőlapburkolatú pilléreken nyugvó, látványos lépcsőés karzatrendszerrel, és a reprezentatív tetőterasz is redukált formában valósult meg. A modernista stílus jegyeit hordozó, felszálló repülőgépet idéző forma („architecture partante"), a rusztikus kőkváder homlokzati burkolat az irányító és saroktornyokkal a háború utáni hivatalos ízlés számára is megfelelt, és a szocreál időszakában sem kapott bírálatokat, Az épületet 1950-ben adták át, A1 -es minősítést 1955-ben nyert, Hajdú Virág - Prakfalvi Endre