Icomos híradó különszám (A 37. Egri Nyári Egyetem előadásai 2007 Eger, 2007)

Az építésügyi miniszter 1967-es műemlékvédelemről szóló rendeletében a műemléki parkokat a műemlékvédelem hatáskörébe utalta. Szabó János miniszterhelyettes az ÉVM Műemléki Bizottságának ülésén (1968-ban) kijelentette: "a műemléki védettség kérdésében határozottabb politikát kívánunk megvalósítani, mert felelősnek tartjuk magunkat abban, hogy az a kevés érték, ami van, reánk maradt, egész népünk számára megóvassék." Ennek értelmében az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az OMF feladatává tette a történeti kertek védelmét és megbízta a feladat szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtésével. Hazánk területén 140 kertépítészeti alkotást tartunk védelemre méltónak, ebből 59 kertet jeleztünk nemzetközi értékűnek, azzal a céllal, hogy a világ történeti kertjeinek jegyzékében a magyar anyag is szerepeljen. Az 1976-ban kiadott "Magyarország műemlékjegyzéke" már feltünteti és jelzi a védett kerteket. A Magyar Tudományos Akadémia Építészettörténeti és Elméleti Bizottsága dr. Major Máté akadémikus elnökletével 1977 május 26.-i ülésén tárgyalta a "Műemléki kertek és parkok helyzete" című előterjesztésemet. Munkámra nézve kedvező volt, hogy a műemlékkertek szervezett hazai védelmi szándéka találkozott a világ legjelesebb kertépítészeti alkotásainak, szervezett védelmi szándékával. Az UNESCO keretein belül létrehozott ICOMOS-IFLA történeti kert szekciójának első kollokviumán (1971, Fontainebleau) már munkám eredményét ismertethettem. A kollokvium ajánlásaiban meghatározta a kertvédelem legfőbb céljait és műemléki értékeit. 1975-ben megküldtük a magyar történeti kertek jegyzékét is. (A legutóbbi magyar műemlékjegyzék már jelzi a védett hazai kerteket.) Történeti kertjeink védelmét a nemzetközileg elismert magyar műemlékvédelem elvei és módszerei szerint végezzük. Kezdeményező, szervező, tudományos és tervező munkám eredményeként, vezetőim és munkatársaim, valamint a társintézetek, intézmények és a különböző területeken dolgozó szakemberek támogatásával ma már széleskörű műemléki kertvédelmi munka folyik hazánkban, és ennek szép eredményei a megújuló kertekben is megmutatkoznak. Kezdeményezésemre az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság keretében 1985-ben alakult meg a Történeti Kertek Szakbizottsága. E szervezet célja az ICOMOSTFLA szellemében és ajánlásai szerint támogatni, összefogni, szükség esetén irányítani a Magyarországon folyó munkákat. Ennek a bizottságnak tagjai kertépítészek: dr. Möcsényi Mihály professzor, dr. Jámbor Imre kertépítészeti tanszékvezető, Kiácz György FŐKERT igazgató, Kokics Tibor a Kertészeti Egyesülés igazgatója, dr. Ormos Ilona kertépítészeti tanszéki adjunktus, J. Szikra Éva OMF kertépítész, Kiss József OMF kertépítész, Kecskés Tiborné FŐKERT tervezési osztályvezető, elnöke dr. Zádor Anna professzor művészettörténész, titkára pedig én voltam az OMF kertépítészeti műteremének vezetője Ez a fórum lehetőséget adott a hazai műemléki kertvédelem rangjának emelésére. Munkánk eredményeként a magyar kertépítészet addig ismeretlen múltjának sok szépsége tárult fel, új lehetőségek bontakoztak ki. Kutatásaink igazolták, hogy országunk területén lévő történeti kertjeink rendkívüli értékűek kertművészeti szempontból és nagy használati értékűek a mai ember számára is. Körmend, Csákvár, Vép, Martonvásár, Lovasberény, Alcsút, Gyula, Mór, Fehérvárcsurgó, Sárospatak, Dég, Nagycenk, Fertőd, Keszthely, Seregélyes, Hőgyész, Dénesfa, Vácrátót, Tata, Ókigyós, Tornanádaska, Füzérradvány, Boldogkő, Nagymágocs, Iharosberény kastélykertjei szebbnél-szebb, ma is meglévő történeti kertek. Történetüket levéltárakból, szaklapokból illetve a mai állapot felméréséből elevenítjük fel. A magyar történeti kertvédelem adattárának létrehozása céljából folyamatosan végzünk kutató munkákat és ennek keretében jelentős, eddig ismeretlen kertépítészeti anyagot, tervet találtunk, illetve találtam. (Alcsút, Vácrátót, Gödöllő, Csákvár, Fertőd, Körmend, Hőgyész, Nagycenk stb.) Több magyar történeti kert felmérését, tudományos feldolgozását készítettük el, kertek jelenlegi állapotáról fotódokumentáció készül. 1986-ban kezdeményezésemre és felvételeimmel az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal és a Kertészeti Egyetem Kertépítészeti Tanszékének közös munkájával elkészült az első magyar történeti kerteket bemutató állandó kiállítás Alcsúton.