Icomos híradó különszám (A 37. Egri Nyári Egyetem előadásai 2007 Eger, 2007)

Az utóbbi két évtizedben több helyszínen több mint húsz nagysikerű kiállítás volt. A tudományos feltáró munkában jelentős az, hogy a Kertészeti Egyetemen a Táj- és Kertépítészeti Tanszékén sok szakdolgozat, diplomaterv készült történeti kertvédelem témakörében. Konzultatív közreműködésünkkel készülő munkák a már ismert anyagokat jól rendezik, újabb ismeretekkel gyarapítják. Jó, hogy a magyar történeti kertvédelem is megjelent a tananyagban, és néhány órában én is szólhatok a magyar műemléki kertvédelmi munkáról. Kölcsönösen előnyös, hogy az utóbbi években az egyetemi hallgatók gyakorlati munkában is ismerkednek a történeti kertvédelemmel (pl. fertődi, nádasladányi, csákvári, gödöllői ásatások, alcsúti kerttörténeti kiállítás). Ezt a javuló négy évtizedes fejlődést, közös munkát koronázta meg az Országos Műemléki Felügyelőség és a Kertészeti Egyetem Kertépítészeti Tanszéke közötti együttműködési megállapodás (1985). Ma is ennek megfelelően folyik a közös munka, újabban a gyakorlatok is (pl. felmérés, ásatás stb.). Segíteni kell az oktatást, hogy kialakuljanak a megfelelő bázisok a tervezésre, a kivitelezésre és a fenntartásra. A Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen is készültek műemléki kertvédelem által is hasznosítható szakdolgozatok. Ezek mai megítélésünk szerint több t kívánnivalót hagynak mégsem lényegtelenek. így készült el Fehérvárcsurgó, Körmend, Tornanádaska, Soponya, Lovasberény, Vaja, Bajna, Lengyel, Dég, Tura, Zsira, Tengelic, Doba, Nádasladány, Cégénydányád, Kamond, Füzérradvány, Ikervár, Hőgyész erdészeti feldolgozása. 1975-től a Budapesti Műszaki Egyetemen a posztgraduális szakmérnökképzés keretében a műemlékvédelem nagy hasznára történeti kertvédelmet és kertépítésttörténetet adok elő. Az adottságok folytán az erdészettel és a faiparral is szoros és egyre javuló volt az együttműködés. Az eredmények közül a legjelentősebbek a következők: > Az országos erdőállomány fejlesztési tervébe is beépültek a műemléki szempontok. > Közös munkánk és kertészeti terveim alapján újult meg a ráckevei, a noszvaji angol kert, a szerencsi és a mihályi várkert, indult el az alcsúti, a fertődi és a nagycenki park rekonstrukciója, hogy csak a legjelentősebbeket említsem. > Erdészeti kezelésben jó funkciót szolgál és jól hasznosított a márévári vár, a visegrádi vár és környezete, mint jóléti erdő. > Több erdőben álló műemlék környezetének megoldása köszönhető az erdészeti és műemléki együttműködésnek (pl. füzéri vár, vértesszentkereszti rom, salföldi, regéci, drégelyi várrom stb.). |Áilami Erdőrendezőségek Műszaki Irodáinak helyi csoportja megbízásunkból készítette el a dobai, a füzérradványi és a cégénydányádi tájképi történeti kertjeinek felújítási terveit. A fertődi "lés", a park erdészeti kezelésben lévő részének rekonstrukciós terveit is konzultatív közreműködésemmel készítették el. A nádasdladányi kastélypark a befagyott tóval (2000) A helyreállított fonyódi palánkvár az „Fácánosban"(1998) Az erdők többoldalú hasznosításának elvét magáévá tette az 1954-es Erdészrendészeti Világkongresszus. Ezt az elvet érvényesítette nálunk a Minisztertanácsnak az erdőgazdasági termelés fejlesztéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1040/1954. sz. határozata. E szerint fokozottan érvényesíteni kell a közjóléti törekvéseket, és biztosítani kell