XX. századi műemlékek és védelmük (A 26. Egri Nyári Egyetem előadásai 1996 Eger, 1996)

Előadások: - Matucsák Tamás: A fesztáv nem számít

veszi fel a kötelekből átadódó húzóerőt. A merevnek tekintett perem is alakváltozik és azt a felület végleges alakjának meghatározásánál és a statikai számításban is figyelembe kell venni. A perem erőjátéka szempontjából kedvező az a megoldás, amikor a peremet a kötélerők érintősíkjában, a kötélerők nyomásvonalának megfelelően alakítják ki és így a főterhekre a peremívben csak nyomóerők lépnek fel. A két nagymagasságú ferde síkban fekvő vasbeton peremívre kifeszített nyeregfelület első megvalósítása a Raleigh-i aréna volt, melyet számos hasonló megoldás követett. A merev peremív laposabb kialakítása esetén a belső tér szükséges magassága célszerűen a kötélháló belső alátámasztásával, illetve kiváltásával oldható meg. A belső térben általában zavaró alátámasztás helyett kiváltó gerenda, nyomott ív (Yale-i Hockey stadion) vagy húzott ív (Tokio-i Olimpiai uszoda) alkalmazható. A nyomott vagy húzott kiváltó ív kialakításánál a vízszintes erők felvételét is biztosítani kell (pl. vonórúd, támgerenda). A szerkezetre ható terhekből húzásra igénybevett nagyszilárdságú, könnyed sodrony kötélháló és az általában monolit vasbeton nagyméretű peremtartók közötti ellentmondást a lágyperemek alkalmazása oldja fel. A húzásra igénybevett kötélháló kerülete mentén ugyancsak húzott kötélből kialakított lágyperem az igénybevételek és a tető megjelenése vonatkozásában is egységes megoldást jelent. A nyírásmentes erőjáték kialakulása megkívánja, hogy a peremkötél alakja térbeli, a terhelő kötélerők kötélgörbéjének megfelelő legyen. A kétszer görbült kötélháló felületének kialakításához elengedhetetlen a nyomóerő felvételére alkalmas szerkezeti elem is. Ez általában árboc vagy dúc, amely vagy alulról támasztja ki a felületet vagy amelyre a háló egyes pontjait felfüggesztik. A lágyperem alakváltozása természetesen fokozza az egész szerkezet mozgását. Ezért a felület tervezett alakjának és a feszítőerő nagyságának pontos betartása a szerkezet erőjátéka szempontjából elengedhetetlen. A kötélperemre feszített kötélháló kutatásának és alkalmazásának legeredményesebb úttörője Frei Ottó, az általa vezetett Stuttgart-Vaihingen-i Felületszerkezetek Intézete eredményesen vett részt épületének tapasztalatai alapján a kötélháló szerkezettel tervezett több jelentős épület megvalósításában (Montreal: Expo 67 NSZK pavilonja, München: Olimpia park stb.). 3.2 Kétirányú folytonos térbeli felületszerkezetek A folytonos felületszerkezetek között is célszerű szétválasztani a csak húzásra dolgozó ,,lágy" szerkezeteket, valamint a merev felületet alkotó és így elsősorban nyomásra, de húzásra, nyírásra és hajlításra is igénybevehető héj szerkezeteket. 3.21 Húzott felületszerkezetek Épületeinknél a csak húzott erőjátékú térlefedéseknél gondoskodnunk kell arról, hogy a „hártyában" a teher hatására fellépő nyomásnál mindenhol nagyobb húzást idézünk elő. Ezt a húzást elérhetjük feszítéssel vagy túlnyomással. Mivel a húzott nyírásmentes szerkezetek anyaga legtöbbször az ún. műszaki ponyva, ezért ezeket a szerkezeteket ponyvaszerkezeteknek is nevezik. A többrétegű ponyvák alapja műszálból készített szövet, amely két oldalára bevonatot kap és ez biztosítja vízzáróságát és légtömörségét. A szövetszerű anyagok gyártási technológiájából következik, hogy a hosszirányú szálak (nyüst) feszesebbek, mint a keresztirányú szálak (vetülék), így a hosszirányú nyúlások kisebbek a ke-