XX. századi műemlékek és védelmük (A 26. Egri Nyári Egyetem előadásai 1996 Eger, 1996)

Előadások: - Matucsák Tamás: A fesztáv nem számít

resztirányúakénál. Hasonló tulajdonságot mutat a szakítószilárdság is. A szövetszerű ponyvák nyírási merevsége elhanyagolhatóan kicsiny. A ponyvák anyagtulajdonságaik alapján tehát a kö­télszerkezetekhez hasonlíthatók és előlük csak tiszta húzásra igényevett, nyírásmentes szerkeze­tek készíthetők. a) Pneumatikus húzott szerkezetek A pneumatikus szerkezetek típusai: zárt túlnyomásos térlefedések (légsátrakra, (U.S. Army vándorkiállítás), párnaszerkezetek (Boston: Art Theater), tömlőszerkezetek (Osaka: Fuji pavilon). A fejlődés mindig nagyobb támaszközű szerkezetet igényel, de nagyobb fesztáv — nagyobb gör­bületi sugár esetén még ugyanakkora belső túlnyomás esetén is nő a ponyvában a feszültség és így elérhetjük az anyag teherbírásának a határát. A nagyobb fesztáv nagyobb magassággal is jár és a nagyobb magassággal nemcsak a kihasználatlan belső tér növekszik, de a szélerők hatása is fokozódik és jelentősen megnő a túlnyomás alatt álló levegő térfogata, ezzel az üzemeltetési költ­ség is. Törekednünk kell a laposabb felület alkalmazására, amely kedvező a szélerők szempontjá­ból is. A magas kupolák esetén jelentős a szélnyomás, míg a lapos felület esetén lényegében elha­nyagolható és csak a belső túlnyomással azonos irányban működő szélszívás hatása lesz jelentős. Ez magyarázza, hogy nagyobb fesztáv esetén inkább sodronykötelekből készített hálót alakí­tunk ki elsőrendű teherhordó szerkezetként és a ponyva a terhet csak a kötelek közötti fesztávon hordja. A kötelekre alulról belső túlnyomással ráfeszített ponyvaszerkezetek alkalmazásának első je­lentős állomása a OSAKA-i világkiállításon az USA 138,6 x78,00 m alapterületű pavilonja volt. Az ezt követően épült legjelentősebb kötéllel erősített, belső túlnyomással merevített ponyvaszer­kezeteket az ábrán tüntettük fel. A 64 m átmérőjű körtől a 168x220 m legömbölyített sarkú négyszögű alaprajzú szerkezetek közös jellemzője a vízszintes erők felvételére alkalmazott nyo­mott gyűrű. Millegan College Sportcsarnok, Johnston Citiy, Santa Clara University, Sportcsarnok b) Feszített sátorszerkezetek A sátor hártyafelülete belső túlnyomás nélkül, külső előfeszítő erőkkel akkor „stabilizálható", ha a feszítőerő hatására a felület valamennyi pontján fellépő húzófeszültség nagyobb a terhek által okozott nyomófeszültségnél, a ponyvában minden lehetséges teher vagy teherkomb!náció esetén csak húzófeszültség lép fel. A kötélhálókhoz hasonlóan ennél a szerkezettípusnál is ki kell emelnünk, hogy a sátorszerke­zetek stabilizálása, alaktartása, azaz a belebegés megakadályozása megkívánja, hogy a sátor felü­lete kétirányban ellentétes görbületi' legyen, vagyis a középfelület hiperbolikus pontokból álljon és ennek létrehozatalához a felület egyes pontjait nyomott rudakkal, árbocokkal vagy ívtartóval ki kell emelni, illetve más pontjait a földhöz kell rögzíteni. A szerkezet formáját közvetlenül a perem és a teher határozza meg. A lehetséges formák kialakítási variációja korlátlan. Az utóbbi években az energiaárak emelkedése miatt a ponyvaszerkezetek feszített sátorszer­kezetekkünt való alkalmazása terjed el. A nagy fesztávolságú feszített sátorszerkezetek közül kiemelkedik a JEDAHH: Repülőtér fel­vételi épület lefedése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom