XX. századi műemlékek és védelmük (A 26. Egri Nyári Egyetem előadásai 1996 Eger, 1996)

Előadások: - Harsányiné Vladár Ágnes: A városmajori és a pasaréti templom

nem értés és ellenszenv, mert a közönséggel szemben mint komoly művészet, igényeket támaszt. Szokatlan a megszokott középszerű után." A pasaréti templom esetében más színezetben nyilatkozott meg az ellenszenv. „Szovjet stílusúié a pasaréti templom? A pasaréti templom tudományos kutatása során bizonyítottan került elő, hogy a háttérben munkálkodó intrikus, Petrovácz Gyula, „építészmérnökké átminősített kultúrmérnök" (számos templom, plébánia és iskola tervezője) az 1933. október 8—10. között tartott katolikus naggyűiésen nyílt támadásba ment át. A sajtóhíradásban közöltek szerint „szovjet stílusú a pasaréti templom" kitétel hangzott el. De hát mi is az a szovjet stílus? Walter Gropius 1934. február 5-én, a Magyar Mérnök és Építész Egyletben, Budapesten az „Új építés mérlege" címmel tartott előadásában erre világos választ adott: A 30-as évek Európája zaklatott világában az új építésről alkotott véleményekben a zavar kiáltó jelei hallatszottak. „A laikusok számára szinte megmagyarázhatatlan, hogy amit Németországban kultúrbolsevizmusnak neveznek, viszont Oroszországban nyugati burzsoá stílusnak tartanak, ugyanakkor Olaszországban a hivatalos fasiszta stílus — valójában egy, és ugyanaz! Azt az építészetet tehát, amely a mai Németországban egyes körök szerint bolsevizmust jelent, a milánói triennálé alkalmából a római közoktatásügyi miniszter nyílt levelében a következő szavakkal ajánlja: ...mint a modern fasiszta stílust kell kezelni... Mialatt ez történik, — mondja Gropius — Oroszországban az oszloprendhez és klasszikus homlokzatokhoz térnek vissza. Tehát azt lehet mondani, hogy a fasizmus bolsevisztikusan és a bolsevizmus fasisztikusan épít. Melyiknek van igaza? — teszi föl a kérdést Gropius — Vajon az új építés a fasizmus vagy a bolsevizmus szellemének felel-e meg? Ez a kérdés természetesen tévútra vezető, mert az építészeti frontáttörés egymás után minden államban megtörtént, tekintet nélkül arra, hogy az illető országban milyen rendszer van." (Tér és Forma 1934/3.) Gropius világos okfejtéséből látható, hogy Petrovácz támadása nem csupán a gazdasági válsággal küzdő világban, hanem világméretű ideológiai harcok szférájában kölcsönzött hangzatos támadás volt. Ez a harc nem csupán építészetelméleti, esztétikai harc. Mögötte ott rejlik, az eldurvult eszközökkel vívott kemény „kenyérharc", melyet a további kutatás egyértelműen igazolt. A „Poverello" szegénységében élő Ferences Rend kettős okból is vonzódott a modern építészethez. A szerzetesi egyszerűséghez közelebb álló formavilág mellett a „jelentősen alacsonyabb építési költségek" is vonzóbbá tették az „új építés" elfogadását. A közel egyidőben épült, nádorispán stílusúnak minősített Rezső téri templom, több mint ötszörösébe került a pasarétinek. (ÉLET, 1934. nov. 4.) „A templom (a pasaréti!) összesen 210.000 pengőbe került, a kolostorépületen kívül, vagyis jelentősen kevesebb, mint a régi, letűnt stílusokat utánzó, művészetietlen templomok." (Magyar Iparművészet 1934/34.) Itt meg kell említeni, hogy 1926-ban az első pasaréti ferences templomtervet Kismarty Lechner Jenő készítette, pártázatos, gótikus stíluselemekkel díszítetten. S amikor valóssá vált az építési szándék, akkor a fiatal, a modern építészeti irányzatot követő Rimanóczy Gyulát választották. Rimanóczy templomtervének engedélyezési eljárása során, a Polgármesteri Hivatal XIII. (magasépítési) ügyosztálya szakbizottsági ülésének jegyzőkönyve által rögzített kritikai észrevételek hátterében, a bizottság tagjaként résztvevő Petrovácz gyula hangadása dominált, akit a piac-