XX. századi műemlékek és védelmük (A 26. Egri Nyári Egyetem előadásai 1996 Eger, 1996)

Előadások: - Harsányiné Vladár Ágnes: A városmajori és a pasaréti templom

vesztés és a jövedelemszerzés önös érdeke motivált csupán, amit egyértelműen igazol parlamenti megnyilatkozása. Ennek lényege, hogy a gazdasági válság okozta nagy munkanélküliség idején, miért kerül a közmunkák döntő része magánmérnökök érdekkörébe. A Mérnöki Kamara hivatalos lapjában 1933. március 8-án kiemelt szedéssel jelent meg: „Petrovácz Gyula — te bontottad meg a mérnökök egységét"! válaszul Petrovácz parlamenti kijelentésére, mikoris azzal indokolta a közszolgálatban álló mérnökök és építészek nagy jövedelemmel járó munkavállalásait, hogy az építtetők szívesebben fordulnak műegyetemi tanárokhoz vagy közállásban lévő mérnökökhöz, mert nincsenek bizalommal az állástalan mérnökök és építészek ,,Senki Jánosaival" szemben. így már jól érthető a tervbírálat néhány példaként kiemelt megállapítása Rimanóczy pasaréti templomterve kapcsán: — a torony vertikális motívummal és az alján elhelyezett szoborral olyan, mint egy téglafelvonó, — szomorú, hogy a templomépítésben olyan stílust engednek meghonosodni, mely szakít az évezredes tradíciókkal... ahol szobrokat, képeket elhelyezni nem lehet, — a külföldi folyóiratokban közölt hasonló alkotások nem ennyire csúnyák, stb. (A szakbizottsági ülés jegyzőkönyvét a Fővárosi Közlöny 1933. szept. 12-i száma közli.) Az építési engedélyezési eljárás során nem sikerült a templomépítést megakadályoznia, de a rendi belső feljegyzések (a História Domus 1933. okt. 5-i bejegyzése) szerint ,,a Székesfővárosnál kudarcot vallván az intrika a Hercegprímáshoz jutott, „majd" ... rossz és irigy szemmel néző egyén befolyására leetiltja építkezésünket..." Az építkezés első kapavágással 1933. szeptember 10-én megindult. Az október 5-i Esztergomból érkezett távirat érkezése napján olvasható további bejegyzés: „...a már meghirdetett és kitűzött alapkőletételi ünnepélyt elhalasztottuk, de a munkákat nem hagytuk abba..." ezt követő napokban hangzott el 1933. október 8—10 között Petrovácz Gyula nyílt támadása a , ,szovjet stílusú" jelzővel. Végezetül,,... a prímás jóakaratú megértéssel, egy kis módosítás elrendelésével — visszavonta tilalmát, eredményeként 1933. november 5. ünnepélyes alapkőletétel ...amikor a templom ereszig magasan állt..." Érdemes elgondolkodni azon, hogy a gazdaság—politika—építészet szoros összefüggései mennyire jelenvalóak, hajói körülnézünk, napjainkban is! A küzdelem mind a városmajori mind a pasaréti templom ügyében meghozta eredményét, s ma már ki emlékszik arra, milyen nehéz körülmények között született akár az egyik, akár a másik?! De miként is kezelendők ezek a legújabbkori „műemlékek"? A modern magyar templomépítészet két jeles alkotásának „műemléki helyreállítása" Altalaj eredetű károk a vasbeton szerkezetekben Mindenek előtt rögzíteni kell, hogy a két templom szerkezettervezője, az akkori vasbeton szerkezetek terén nyert tapasztalatok, és az 1931-ben megjelentetett Vasbeton Szabályzat ismeretében gondos munkát végzett, különösen Folly Róbert a városmajori templomnál, aki korának kiváló szakembere volt. Ennél az épületnél történt meg először, hogy az ismertetésekben (az említésen túl) a szerkezet tervezőjét alkotótársként méltatták, és ez teljesen indokolt. A statikai számítások precízek, a vasbetonszerkesztések gondosak, így nyilatkozott róla Dr. Gilyén Nándor, a helyreállítások statikus szakértője. Mindkét templom esetében sajátos jelenség a pillérek rendkívül karcsú volta. Az említett ak-