Varak és kastélyok (A 25. Egri Nyári Egyetem előadásai 1995 Eger, 1995)

Előadások: - Josef Maier: Várhelyreállítások műszaki megoldásai Németországban

rint erős sziklára építették és ebben az esetben évszázadokon keresztül napjainkig megmaradtak. Ha az alapozás termett talajon történt, akkor az alapok addig tartottak, amíg omlás, tektonikus mozgások, vagy a talajvíz szintjének változása nem okozott kárt az állóképesség feltételeiben. Röviden, ami nem biztos alapokon épült, az már valamilyen oknál fogva régen leomlott. Ma azo­kat az alapozásokat, melyek nem biztonságosak, legtöbbnyire teljes egészében ki kell cserélni. Ha rom alapozásokat újólag megépítenek, az azért történik, mert a falazatot, amely ezen nyug­szik, statikai okok miatt más módon nem lehet felújítani. A romfalazatok megóvása és felújítása vonatkozásában többnyire a falazat belső minősége lé­nyegesebb, mint a felszín állapota. A romfalkazatok felszíne azért fontos, mert a felújítás a szük­séges munkamenet miatt, kívülről befelé halad. A várromok falazata többnyire vakolva volt és be is volt festve. A bástyák külső felületei, a domború kváderfalak és más rusztikus falak természetesen, nem. A falazat struktúráját messze­menően megvédte az időjárástól és a nedvességtől a vakolat és a lefedés. A romfalak megítélésénél és a felújítási munkáknál, de különösen az esztétikai-optikai válto­zások értékelésénél, a falazat felszínén nagyon hasznos lépésről lépésre elképzelni a vakolat nél­küli romfalazat fejlődését. Az eredeti vakolatokon, melyek többnyire festettek voltak, a festékréteg hamar eltűnt és a romfal legfelső vakolatrétegei az időjárás viszontagságai következtében igen hamar lekoptak úgy, hogy a felső rétegek láthatóvá váltak. Ez az első időjárás által okozott pusztulási fázis, a roman­tika korszakában, a várfalakkal kapcsolatosan a rusztikus kőfalazat a képzetét hozta létre. A múlandóság jeleit viselve gyakran a fugázó habarcs is kimosódott úgy, hogy a külső falkö­vek fugái szabadon álltak. Ezt a második pusztulási fázist a falak külső felületén, a várakat ked­velők a mai napig ajánlatosnak tartják megóvni, a festői hatást keltő, múlandóságot jelző struk­túra miatt, de különösképpen a történelmi változást kifejező állapota miatt becsülik nagyon. Ez viszont már a harmadik pusztulási fázisba történő átmenetet képezi. A falazat üres fugái az átme­netet jelentik a kezdődő falazat pusztulásnak. Ez akkor következik be, amikor a habarcs a fuga mélyéből az időjárás a mállás vagy növényzet következtében kihullik. Ez annyira megrongálja a falazatot, hogy egész kövek hullanak ki, előbb kisebbek, majd nagyobbak is. Amennyiben elfo­gadjuk a romokkal kapcsolatosan, hogy engedjük őket inkább szépségükben meghalni, semmint hogy javítsuk, felújítsuk, akkor ezt a harmadik pusztulási fázist a romfalaknak legitimizálni kell. Németországban a várromokkal kapcsolatos munkák közül a legnagyobb a falazatok megerő­sítése mellett a külső felületek felújítása. Ez magában foglalja a letörött kövek pótlását, a letörött élek kijavítását és különösképpen a fugák lezárását. Kézműves munkafolyamatok általában a mű­emlékvédelemben elengedhetetlenek, mivel maguk az emlékek kézművesség által jöttek létre és éppen ebben a sajátos munkamódszereben rejlik műemléki értékük. A falazat külső felületeinek kézműves munka által történő felújítása viszont az utóbbi években egyre jobban tökéletesített és differenciáltabb, előrehaladott technikával történő felújítási módszereivel nem tud versenyezni. A többnyire nem tökéletes, üreges fugák kézi tisztítása a szétmállott habarcstól, humusztól és nö­vényektől, a második munkamenetnek rossz előfeltétele volt. A nyitott fugák felületi lezárása anélkül, hogy az közvetlenül összekötődött volna a mélyben lévő egészséges habarccsal, ered­ménytelen volt. A fugázás és a felületi simítás csak egészen ritkán volt eredményes. A pneumati­kus eszközökkel történő habarcs felhordások a romok külső falfelületét hatékonyan képesek meg­erősíteni és felújítani. A magas nyomással működő eljárással az első munkamenetben a fugákból kimossák a laza habarcsot, a humuszt és a növényzetet, úgy, hogy a fugák a szilárd habarcsig megtisztuljanak. Részletes kő és habarcs elemzés után ezekbe a hézagokba, különböző nyomás-

Next

/
Oldalképek
Tartalom