Varak és kastélyok (A 25. Egri Nyári Egyetem előadásai 1995 Eger, 1995)

Előadások: - Fejérdy Tamás: Műemlékvárak Magyarországon

ges egész képét tudja nyújtani, dúsan dekorált, berendezett tereivel. Esetében a hozzátartozó kiszolgáló épületek helyreállításának elmaradása jelent azóta is gondot. Sajnos, nem egy olyan várhelyreállításról is számot kell adni, amelyek megkezdődtek már a 60-as években, de még ma sem fejeződtek be. Ilyen többek között az egri vár is. Ennek kapcsán logikusan át is térhetek a vár helyreállítások egy újabb korszakára, amelyre már éppen azért került sor, mivel az OMF előzőkben vázlatosan bemutatott várhelyreállítási tevékenysége legkésőbb a 70-es évek végére kifulladt. E kifulladásnak feltétlenül voltak anyagi okai is, de nem csak azok. A várak, romok helyreállítása kissé „kiment a divatból". A többnyire világvégén elhelyezkedő emlékek valóban sokszor hősies erőfeszítéseket követeltek a helyreállítást végző OMF munkásoktól, s talán az eredmény sem volt eléggé látványos... Jelzésértékűnek lehet tekinteni azt, ahogyan a füzéri vár festői, de igen veszélyeztetett állapotban lévő romjainak helyreállítása bekerült a helyreállítási programba, majd ki is került belőle... Ma is még csak a kezdeteinél vagyunk ennek az újra napirendre tűzött sürgős munkának. A nyolcvanas évek elejére tehát, kijelenthető, hogy a várhelyreállítás háttérbe szorult az OMF helyreállítási programjában, de természetesen és sajnos, nem azért, mintha más átvette volna ezt a feladatot. A sikeres GB kastélyprogram 1981. szeptemberében azt jelezte, hogy érdemes egyes műemlékcsoportokkal célzottan is foglalkozni, felhívni a politika és a társadalom figyelmét a veszélybe került értékekre. így került sor az „Öt kastély hét vár" program ATB elé terjesztésére 1985-ben. Látható, hogy csak igen szűk szelet kerülhetett be a várak közül ebbe a programba, ráadásul a hét között városfalak (Buda, Sopron, Veszprém) is szerepeltek. Ez a program mégis előrébb vitte az egri, az esztergomi, a visegrádi és a sárospataki vár helyreállítását, amely munkák e program csendes kimúlásával együtt azonban jelenleg újabb injekcióra várnak (ezt részben biztosíthatja az 1100 éves évforduló aktualitása). Annak érdekében, hogy a várak, illetve tágabban meghúzva a kört, a várak és romok egyre romló helyzetén javítani lehessen, a 80-as években reprezentatív felmérés készült Veszprém megyében, s erre kellett volna felépülnie egy akkori újabb kormányprogramnak. Mivel erre akkor már nem került sor, ez bizony ma is, sőt, ma még inkább aktuális. Hiszen számos fontos helyreállítás félbemaradt. A már említett egrin kívül folytatni kellene Esztergom, Visegrád várainak helyreállítását éppúgy, mint az évtizedek óta a folytatásra váró várpalotait. De leállt a kissé erőszakosan elindított ónodi romkonzerválás, s az egészen kiváló kutatási eredmények ellenére sem tudjuk folytatni a komoly románkori részeket tartalmazó szászvári vár helyreállítását. A nógrádi, a somlói, a regéci várromok mellett még számos olyan volna felsorolható, ahol csodával határos módon állnak még falrészletek, évtizedek óta várva az azonnali sürgős beavatkozásra. Milyen várak vannak hát ma a műemlékvédelem és persze a partner tulajdonosok programjában? A már említettek közül a visegrádi fellegvár és az alsóvár — ez utóbbinak már ismételt — helyreállítása. Lassan-lassan a befejezéséhez közeledik a hollókői vár szintén évtizedes helyreállítása. Füzéren talán folyamatossá válhat a munka, a valóban nehéz szervezési körülmények ellenére. Tiszteletreméltó társadalmi kezdeményezéssel folyik a drégelyi vár állagvédelme. A várkastélyok közül az ozorai helyreállítása van folyamatban, sajnos az új funkció meghatározása még várat magára, miután a korábbi múzeumi szándék az idők megváltoztával végképp kútbaesett (Pannonhalmát, bár várként is szokták említem, már nem sorolnám a várként folyamatban lévő helyreállítások közé...). Miközben számos olyan kisebb-nagyobb várrom van még az összességében a néhány százas nagyságrendet mege nem haladó váraink között, amelyekre mindezideig még egyáltalán nem ke-