A történeti varosok védelme és kartája (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1992 Eger, 1992)

Tóth Zoltán: A rehabilitáció rendezési tervei

— Meg kell oldani a tervezéssel kapcsolatos tájékoztatás rendszerét, és biztosítani kell a tervezéshez szükséges információs hátteret. — Ki kell alakítani azokat az egyeztetési mechanizmusokat, melyekkel valós konszenzus alakítható ki az érdekeltek között egy terület felhasználásának, beépítésének módja, szabályozása tekintetében. Különösen fontos e tekintetben az érdekelt területtulajdonosok, a lakosság, a vállalkozói és a közösségi érdekek felszínre hozása és kezelése, s ehhez új, Európában már használt jogintézmények meghonosítása (pl. a meghallgatás, az észrevételezés, az ellenvetés jogintézményére gondolok, melyek a német, az olasz és az osztrák tartományokban már működnek). — Fontos az értékek feltárásának, megjelenítésének és kezelésének kimunkálása módszertani és tartalmi vonatkozásokban is. — Kezelni kell tudnunk az összetett funkciójú területeket, elkerülve a korábbi tervezési beavatkozásokkal járó funkcionális elszegényedést, de egyben védve is ezeket a területeket a részérdekek agresszív, környezetromboló hatásaitól. — Meg kell tudjuk oldani a területek folyamatos fejlődésének, városiasodásának szabályozását, felhagyva a „végállapot" tervezésének bizonyítottan káros gyakorlatával. — Meg kell tanulnunk a műszaki megfontolások mellett a szociológiai és főként a pénzügyi, gazasági szempontok figyelembevételét, ezek egymással összefüggő érvényesítését a rendezési tervezésben. — Ki kell dolgoznunk az ágazatok, a szakágak olyan új típusú együttműködését a tervezésben, mely a terület egészének érdekei alá rendelve érvényesíti azok sajátos, ágazati szempontjait. Anélkül, hogy az egyes részletekbe belemennék — ezeket a következő konkrét városokkal foglalkozó esettanulmányok remélem megteszik — ez összefoglalásként annyit jelent, hogy a tervezésnek nem a vüág, a település újrafogalmazását, újrateremtését kell céloznia, hanem megfelelő alázattal csak erősítenie, támogatnia kell a környezet humanizálódását eredményező folyamatokat. Nem a területrendezési tervezésnek kell a döntéseket meghoznia, a mi feladatunk csak a döntések koordinatív, terület és emberközpontú előkészítése és a fejlődési folyamat ezekre épülő olyan szabályozása, mely megakadályozza a legszélsőségesebb és legkárosabb roncsolásokat. Ha legalább ezt el tudjuk érni, akkor a rehabilitáció rendezési tervei már jól funkcionálnak.