A történeti varosok védelme és kartája (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1992 Eger, 1992)

Mezey András: Közlekedés a történeti városokban

MEZEY ANDRÁS KÖZLEKEDÉS A TÖRTÉNETI VÁROSOKBAN Műemlékvédelem és közlekedés — látszólag egymástól nagyon távol lévő fogalmak, de az elmúlt években — már Magyarországon is — az e kérdésekkel foglalkozó szakemberek számára egyértelművé vált, hogy ezek egymástól elválaszthatatlan dolgok. Nagyon sok esetben a közlekedés részéről történhet meg az az első lépés, ami egy városrész vagy egy teljes város műemléki szempontú védelmét tudja biztosítani. Úgy gondolom, a városok és a műemléki városok közlekedésében olyan sok részterület van, hogy mindezekről részletesen beszélni lehetetlen. Ezért először általános dolgokat szeretnék felvázolni, elsősorban magyarországi tapasztalatok alapján, és utána 6 magyar város példáján mutatnám be eredményeinket és — sajnos — kudarcainkat is. Közhelyszerű megállapítással kell kezdenem mondandómat. A történelmi városok nehézségei elsősorban abból adódnak, hogy ezek a városok olyan időben épültek meg, épültek ki, amikor egészen másféle közlekedési módok voltak. Lóval közlekedtek az emberek. Bár közlekedési gondok már sokkal korábban is voltak: közismert, hogy kb. 2000 évvel ezelőtt Rómában a forgalmi nehézségek miatt bevezettek helyenként egyirányú közlekedést. Napjainkban, ez is közismert, az autók hatalmas áradata veszélyezteti nemcsak a történeti, de az összes város életét. Müyen módon lehet a városokban a közlekedést csökkenteni ületve mederbe terelni? Véleményem szerint két módon lehet: — az egyik közigazgatási jellegű feladat, ami a várospolitika szerves része, — a másik műszaki, közlekedés-tervezői, mérnöki tevékenység. A városok vezetőségének, vezetőinek tudatosan, folyamatosan törekednie kell arra, hogy a túlzsúfolt, elsősorban belvárosi területeket tehermentesítsék. Müyen módon? Például úgy, hogy nagy forgalom-vonzású intézményeket más területeken építenek meg, hoznak létre. Ezzel jelentős mértékben lehet csökkenteni a belvárosok közlekedését. Egy negatív egri példával tudnám ezt ülusztrálni: Az elmúlt évtizedekben az egyébként is túlzsúfolt egri belvárosban épült meg a város összes áruháza, s ezekhez minimális parkolási lehetőséget tudtak csak biztosítani. Az utóbbi időben fölismerte a város, hogy helytelen ez a gyakorlat, ezért előreláthatólag — jó közlekedési feltételek mellett — a város peremének közelében nagyobb bevásárló-központot építenek, jobb feltételek mellett, s ami egészen biztos tehermentesíti majd a belvárost a nagy közlekedési dugóktól. Ugyanakkor a nagyobb építendő közintézmények forgalmát, közúti forgalmát lehet méretezni, előre lehet becsülni, meg lehet határozni, hogy egy nagy sportlétesítményhez kb. mennyi személygépkocsi, autóbusz érkezik, és mekkora ezek parkolási igénye. Sajnos Magyarországon még meglehetősen ritka az a gyakorlat, hogy üyen létesítményeknél forgalmi méretezést is készítenek, de ha ez elkészül, ezzel egyértelműsíteni lehet, a környező úthálózaton mekkora többletforgalom jelentkezik, és mennyi parkolóhelyet kell biztosítani. Egy üyen forgalmi előrebecslés és vizsgálat be is bizonyíthatja azt, hogy egy adott területen egy nagyobb intézmény elhelyezése müyen gondokat jelenthet.