A barokk kor műemlékei (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1990 Eger, 1990)

Andrej Lvovics Punyin: Barokk kori paloták Péterváron és környékén

jukat Iván Tyihonov és Pcrfilij Fcdorov vezették. Ezek a csodálatos, a kínai művészet témáira készült stilizációk 1720-1722-ből valók. A II. világháború éveiben a Monplaisir erősen megrongálódott. Különösen nagy kárt szenvedett a „kínai dolgozószoba". Mindössze az a három panno maradi épségben, amit sikerült kimenteni. A többiek elpusztullak, s ezeket a régi fényképek alapján kellett rekonstruálni. Ezt a bonyolult munkát egy ősi orosz falu festőművészei végezték el, ahol napjainkig fennmaradtak a középkorra visszanyúló miniatűr ikonfestészet hagyományai. A mesterek nagy hitelességgel tudták felidézni a távoli elődeik, a XVIII. század elejének ikon festői állal készített „kínai" lakk pannókat. A Monplaisir oldalgalériáiban herlyezték el az I. Péter szerezte nyugat-európai művészek festményeinek gyűjteményét. A mennyezetet orosz tanítványai részvételével F. Pilman francia művész festette. A Monplaisir enteriőrjének díszítése nagyon sajátos, de mindig nagyon szorosan kapcsolódik a helyiség funkciójához. A francia rokokó, és a holland enteriőrök szigorú, hivatalos stílusának vonásai is megfigyelhetők benne. Külsője - téglafalával, széles ablakaival, és magas tetejével - a holland építészet I. Péter ízlése számára oly kedves motívumaira emlékeztet. A Monplaisir építészete a sajátos „péteri barokk" stílus egyik legjobb példája, amely sok nyugat-európai ország, Hollandia, Itália, Franciaország, Németország építészeti - művészeti tapasztalatai alapján készült. A peterhofi épületegyüttes fő épülete a lejtő tetején, a központi tengelyen elhelyezkedő „Nagy palota" lett. Modern arculatát nem rögtön nyerte cl. A palota több szakaszban épült. A „Felső palota" építése 1714-ben kezdődött. A munkálatokat először I. Braunstein vezette, de 1716-tól felváltotta a Franciaországból érkező A. Leblon. Leblon elégedetlen lévén Braunstein munkájával, elkezdte átalakítani a palotát, és a francia építészet néhány vonását is alkalmazta. Leblon 1719-ben bekövetkezett halála után a peterhofi építkezést Itália szülötte, Niccolo Michctti építész és szobrász vezette, s 1721-ben kibővítette a „Felső palotát", hozzáépítvén egy földszintes szárnyal. Az épületegyüttes további sorsa szemléletesen tükrözi az orosz barokk fejlődését. 1745 decemberében Erzsébet cárnő utasítási adott az épület kibővítésére, és a megbízást Bartolome« Rastrclli kapta. A palota átépítése 1746 és 1755 között valósult meg, hosszabb és magasabb IctL A hosszában megnagyobbított és kétszintessé Ica közponü tömböt földszintes galériákkal kapcsolták össze az új, Rastrclli által alkotott épületekkel: keletről egy templom helyezkedik el, nyugatról ennek egy sziluettje alapján hasonló „címer alatti tömb" felel meg. Az I. Péter által oly sikercsen kiválasztott természet alkotta hegyoldal az új „Nagy palota" talapzatává alakult át. A Rastrclli által épített palota és a természeti táj között tökéletesen megtalált egység jött létre. Az együttes a XVIII. század közepének orosz barokkjára oly jellemző új művészi vonásokra tett szert, mint ünnepélyesség és monumentalitás. Meg kell említeni, hogy a „Nagy palota" építészetében Rastrclli nagyon tapintatosan használta fel a „péteri" építészet néhány elemét. A palotát bonyolult formájú magas tető fedi, a homlokzatok díszítéséből pedig hiányzik az erzsébeti időszak palotaépítészetében uralkodó fényűzés és plaszticilás: Bár Rastrclli stílusa számára szokatlan ez a visszafogott, síkbeli homlokzatdíszítés, a magas „péteri" tetőt a palota művészeti képébe illesztette, a motívumok pedig arra emlékeztetnek, hogy I. Péter rezidenciája, a nemrégen még Pctcrhof, az ő kedvenc gyermeke. A palota átépítése és kibővítése közben Rastrclli gondosan megőrizte I. Péter faragolt falburkolattal kiképzett dolgozószobáját. (A falburkolatot - még az 1710-es években - Nyikolaj Pino szobrász, fafaragó készítette.) A burkolat nagy többsége fennmaradt: sikerült őket szétszedni és kimenekíteni a fasiszták közeledtekor. Az ottmaradtak elpusztultak, ezeket a régi fényképek alapján kellelt rekonstruálni. A munkát Ny. Ode szobrász és B. Gcrsclman fafaragó restaurátor végezte cl. 1969-ben I. Péter dolgozószobájának rckontrukciója befejeződött. A „Nagy palotában" Rastrclli nagyszerű dísz-enteriőröket alkotott, de az 1760-as, 1770-es években II. Katalin cárnő uralkodása alatt - az új ízlésnek megfelelően - sokat átalakított. Csak néhány maradt fenn: a „táncterem", az „audiencia terem" és a főlépcső. A háború éveiben azonban ezek az enteriőrök is teljesen megsemmisültek. A régi fényképek és a restaurátorok által a romokból gondosan összegyűjtött fennmaradt díszítéstöredekek tették lehetővé a főlépcső teljes restaurálását. A barokk szerette az illuzórikus effektusokat Ennek szép példái az illuzórikus szoborfülkék, amelyek a díszlépcső falára vannak festve. A látogatók feje fölött látható a Vénusz győzelmét ábrázoló mennyezeti festmény. [Az előző piafond (mennyezeti festmény), amelyet az 1750-es évek elején Bartolomco Tarsia (?) készített, elpusztult] Régi leírások és a háború előtti fényképek alapján V. Korban vezetésével egy festőművészbrigád rekonstruálta őket. A lépcső helyreállításál Jcvgcnyija Kazanszkaja közvetlenül a háború után kezdte el V. Szavkov vezetése alatt. A munkát a nyolcvanas évek közepén fejezték be. A díszítő elemek